Új katolikus székesegyház épül Norvégiában

Az építkezés azután kezdődött el, hogy október 29-én Bernt Eldsvig oslói püspök letette az új templom alapkövét. Az új katedrális azt az 1973-ban épült régi székesegyházat fogja helyettesíteni, amelyet szerkezeti problémák miatt bontottak le, de a befogadóképessége sem volt megfelelő.

Az azóta eltelt 42 évben ugyanis a helyi katolikus közösség létszáma ötszáz főről hatezerre nőtt azoknak a különböző nemzetiségű bevándorlóknak köszönhetően, akiket a város gazdasági robbanása idevonzott. Az új katolikus hívek több mint fele lengyel. Az új épület körülbelül ötszáz embert tud majd befogadni a régi kétszázával szemben. „Nehéz lenne egy nagyobb templomot építeni a városközpontban” – magyarázta a La Croix francia napilapnak Egid Mogstad plébános. Ehhez hozzájárul az a tény is, hogy a norvég katolikus egyház pénzügyi keretei szűkösek. A munkálatok költségét, amelyet 11 millió euróra becsülnek, jórészt német adományokból finanszírozzák. A fő adományozók között van a Bonifatiuswerk (az észak-európai katolikus közösségeket támogató német szervezet), a Diasporakomisariat (a diaszpórában élő német hívekkel foglalkozó intézmény), a kölni és a paderborni főegyházmegye, valamint a münsteri egyházmegye.

Az új Szent Olaf-székesegyház pár száz méterre fog állni a nidarosi evangélikus székesegyháztól, ami nem csak földrajzi közelséget fejez ki. A szembenállás századai után az – immár nem államegyházként működő – evangélikus egyház és az – ötmilliós lakosságból 113 ezer hívővel rendelkező – katolikus egyház kapcsolata határozottan jobbá vált. Különösen Szent II. János Pál pápa 1989-es norvégiai látogatása jelezte a két közösség közti kapcsolatok új korszakát. Az új katolikus székesegyház építését a város polgármestere, Rita Ottervik is üdvözölte mint az integráció jelét.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió olasz nyelvű adása

Magyar Kurír
(asz)