Azért ezen a napon került sor az ünnepi eseményre, mert a görögkatolikus egyház nagyböjt harmadik vasárnapján, a böjti idő felénél a Szent Keresztet állítja a hívők elé, hogy a nagyböjt során megfáradt lélek újult erővel ki tudjon tartani a hátralevő időben húsvétig.
A mi keresztünk előtt nem azért borulunk le, mert egymásra helyezünk két-három gerendát, hanem Jézus Krisztus megváltásunkért hozott áldozatát tiszteljük − hangsúlyozta a kereszt megáldása alkalmából mondott beszédében a miskolci megyéspüspök.
Az a bizonyos fa, amely az Édenkertben halálunkat okozta, most igazi életet ad, örök életet – fogalmazott a főpásztor. – Ezért is énekelték alkonyati istentiszteletükön: „Üdvözlégy, életadó kereszt, az Egyház díszes jelvénye, halhatatlanság fája, mely az örök dicsőség boldogságát termé nekünk; mellyel elűzetnek a gonosz lelkek seregei, s az angyali rendek örvendeznek, és a hívek gyülekezetét ünneplik. Legyőzhetetlen fegyver, sérthetetlen erősség, a királyok győzelme, az áldozatok dicsérete, add elérnünk Krisztus kínszenvedésének idejét, és ajándékozz nekünk gazdag kegyelmet.”
Az a fa, amely akkor megosztottságot okozott ember és Isten, illetve ember és ember között, most az egységet, a közösséget segíti egyesíteni. A kereszténység sok kultúrát hozott össze, és ez Jézus Krisztus áldozatának köszönhető – emlékeztetett Orosz Atanáz püspök. – Így kell tekinteni az ebben az iskolában felállított keresztre is és arra, akit értünk keresztül szúrtak, megkínoztak. Ez kovácsol minket még jobban eggyé, mert ennek a halálnak a vége a feltámadás. Úgy kell nézni erre a keresztre, mint életünk segítőjére, aki meg akar minket tartani ebben az ingoványos földi életben.
Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria