Új négyosztályos angol tagozatot indít a Patrona Hungariae Gimnázium

– Mi indította Önöket arra, hogy egy ilyen különleges nyelvi képzést indítsanak a Patronában, és bevezessék a négyosztályos oktatási formát?

– Alapvetően három dolog. Az egyik az, hogy a Patronának egyébként is erős a nemzetközi kapcsolatrendszere. Sokfajta Erasmus-ösztöndíj-programot szervezünk (a középiskolákban ez a lehetőség nem változik), ezenkívül sok országgal van cserekapcsolatunk. A másik, hogy a Patrona Gimnázium a lánygimnázium voltából fakadóan nagy hangsúlyt fektet a kommunikáció erősítésére, fejlesztésére. Az osztozó nevű nonformális órán arra tanítjuk a lányokat, hogyan tudnak az életük helyzeteiben asszertíven, de önmaguk értékeit megvédve kommunikálni, hiszen sokszor meg kell védenünk a saját értékeinket akár munkahelyen, akár más helyzetben.

Fontosnak tartjuk, hogy a lányok megtanuljanak flottul, vitakultúrát projektmunkában elsajátítva érvelni bizonyos értékek mellett.

Ma Európában katolikus lánygimnáziumba járni unikum. A többi iskola mindig kíváncsi arra, mi az a többlet vagy hozzáadott érték, amit a mi iskolánk képvisel – ez például ilyen.

A harmadik ok pedig az, hogy főleg a covid óta sok a nyolcadikos jelentkezőnk. Az elmúlt harminc évben a Patrona általában hat évfolyamos gimnázium volt, tehát 12 éves korban jöttek hozzánk a gyerekek. Eddig két hetedik osztályt indítottunk, most tervezzük, hogy ráállunk arra, hogy egy hatosztályos és egy négyosztályos képzést indítunk. Tulajdonképpen ez valósul meg Pannonhalmán is, és a szegedi Karolina iskolánkban, de a Deák téri evangélikusok is ezt a modellt követik, csak nyolc és négy évfolyamos formában. Hozzá kell tennem, a saját felső tagozatunk, a hetedik és nyolcadik osztály szintén jó; gimnáziumi tanárok tanítják az oda járó diákjainkat. Sok lány úgy dönt, hogy marad a koedukált hetedik-nyolcadikos általános iskolai osztályunkban, és négyosztályos gimnáziumi képzési formában folytatja tanulmányait. 2023-ban indítunk egy gimnáziumi hatosztályos és egy négyosztályos képzést, ami ez a bizonyos Morus Tamás-osztály lesz.

– Az Erasmus hogyan valósul meg az Önök iskolájában? A gyerekek mennyi ideig tartózkodnak külföldön, illetve milyen országokba mehetnek?

– Jelen pillanatban négy-öt ország részvételével futnak olyan tematikus projektek, amelyekből még vannak hátra találkozók. Lesz ilyen idén Marosvásárhelyen, Litvániában és Spanyolországban is. Az egyik témája a fogyatékkal élők és a többség együttműködése a sporton keresztül. Van olyan tanulónk, aki két hónapon belül négyszer utazik egy hétre külföldre. Marosvásárhelyet azért emelném ki, mert a mi iskolánknak prioritás volt, hogy azt a Rákóczi Ferenc Gimnáziumot, melyet évek óta leépítenek Marosvásárhelyen, behozzuk a nemzetközi Erasmusba. 2021-től megváltozott az Erasmus-projektek rendszere, és hétéves akkreditációs ciklusban

tíz európai állammal van folyamatos együttműködésünk: ez Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország, Németország, Franciaország, Lengyelország, Belgium, Észtország és Litvánia.

Egy kolléganőm, Mátyásné Nagy Éva lelkesen szervezi az Erasmust. Iszonyú mennyiségű adminisztrációt jelent ez, több nyelven. A tíz ország diákjai online és személyesen folyamatosan projektmunkákat készítenek együtt. Az Erasmus keretében élünk azzal a lehetőséggel, hogy mivel a müncheni kiváló testvériskolánkkal (ami a Boldogasszony Iskolanővérek anyaiskolája) szoros a kapcsolatunk, félévente három diákunknak ösztöndíjat hirdetünk oda. Most is kint vannak olyan tizenegyedikes patronások, akik fél évig teljesen ingyen laknak egy családnál, és bejárnak a müncheni iskolába. Az ott kapott jegyeiket elfogadjuk.

– Milyen cserekapcsolataik vannak az Erasmus adta lehetőségeken kívül?

– Van müncheni, portugál, lengyel és olasz cserekapcsolatunk. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 2023-ban a 450 diákunkból körülbelül 120 utazik külföldre. Vannak, akik többször is, egy évben akár háromszor-négyszer, így majdnem egy hónapot tartózkodnak külföldön. Nekik meg kell tanulniuk az itthoni tananyagot. Az tudja mindezt vállalni, aki okos és szorgalmas. Mérhetetlen pluszt kapnak a diákok azzal a tudásanyaggal, amit egy teljesen más iskolarendszerben sajátítanak el, és ez megmutatkozik az egyetemi felvételijükben, a nyelvvizsgában és a világlátásukban is. Április 23. és 29. között lesz nálunk egy német nyelvű projekttalálkozó görög és német diákokkal; de emellett az egyik portugál tanár angol nyelven workshopot szervez vitakultúra témában.

A gyerekek ezáltal egyszerre tanulják meg a helyes vita mikéntjét, az oxfordi típusú vita szabályait, mindeközben találkoznak a görög, a német és a portugál kultúrával, ráadásul a fenntarthatóság keretében.

– Hány órában tanulnak a gimnazisták idegen nyelvet a Patronában?

– Az elsőt öt órában, a másodikat öt, illetve négy órában. A Morus Tamás-osztályban az angol óraszám hét lesz. A gyerekek csoportbontásban tanulhatnak aszerint, ki milyen szinten van angolból. Ott mindenki angolt fog tanulni első nyelvként. Aki most németes a saját nyolcadik osztályunkban, az is fel tudja magát hozni szeptemberig úgy, hogy becsatlakozzon az angolcsoportba. Második nyelvként németet és franciát lehet választani, amit heti öt órában fognak tanulni. Angolos kezdő gyerekeket nem tudunk vállalni, de A2-es szintre szeptember elejéig bárki fel tudja magát hozni, ha tényleg be akar kerülni.

– A program nevében szerepel az angol nyelv mellett a kultúra is. Miért tartották ezt fontosnak?

– A Morus Tamás-osztály nagyon magas óraszámú nyelvi képzést nyújt, de nem két tannyelvű, tehát nem angolul tanulnak a gyerekek bizonyos tantárgyakat. Mégis fontos, hogy a különböző tárgyakhoz kapcsolódóan ne csak nyelvet, hanem európai kultúrát is tanuljanak. Meggyőződésem, hogy a nyelv nem önmagában él. Hetente hét órában és a mellékfoglalkozásokon olyan kulturális tudást és atmoszférát nyújtunk, hogy a diák megérti az európai ember kultúrájának nyelvezetét. Az amerikai nagykövetségnek van például egy American Corner nevű programja, ami egy beszélgetés- és előadás-sorozat különböző témákban. Erre rendszeresen elvisszük a diákjainkat. Az egyik kolléga múltkor meghívott egy olyan katolikus papot, aki sokáig élt spanyol nyelvterületen, ő a missziókról beszélt nekik.

A Patronában nincs gátja a kulturális és nyelvi programoknak, melyeket szeretnénk összesűríteni a Morus-osztályban.

– Hét angolórája lesz a morusos diákoknak. Felosztják ezeket nyelvtanra, szöveghallgatásra -írásra, társalgásra, célnyelvi civilizációra? Milyen típusú angolórákra lehet számítani?

– Nyelvtanár vagyok, azt gondolom, hogy igen rossz, ha élesen elválasztjuk a nyelvet nyelvtanra, beszélgetésre és a kultúrára. Folyamatosan mindháromnak jelen kell lennie egy órában. Az oxfordi debate (angol vitakultúra) elengedhetetlen kompetencia. Egy angolóra magában kell hogy foglalja azokat a szófordulatokat és nyelvtani fordulatokat, amelyek nélkül a gyerek nem védheti meg például a fenntarthatóság melletti érvelését, vagy nem beszélgethet az abortusz vagy a gender kérdéséről. „Forró témákat” is előveszünk folyamatosan, ezek nyelvtanában és szókincsében a diáknak otthonosan kell mozognia.

– Hány tanár tanítja a tagozatosokat majd angolra?

– Az elején egy tanár, aztán a felsőbb évfolyamokban valószínűleg ezen változtatunk. A hét órát elképzelhető, hogy felosztjuk öt nyelvórára, valamint kulturális és társalgási órára, hiszen azt is fontosnak tartjuk, hogy a diákok különböző tanárok stílusát és kiejtését megismerjék.

– A németet és franciát választották második idegen nyelvként, az EU diplomáciai nyelveit, pedig sok más idegen nyelvet is tanítanak az iskolában.

– Azért választottuk tudatosan ezeket a nyelveket, mert feltehetően a Morus-osztályos diákjaink közül sokan jelentkeznek majd olyan egyetemekre, ahol ezek szükségesek lesznek, például a Corvinuson a nemzetközi kapcsolatok szakra, a Közszolgálati Egyetemre, mások pedig filozófia, politológia szakra. Meg szeretnénk kínálni őket azokkal a nyelvekkel, amik ezekhez hasznosak.

– A honalapjukon olvasható ismertetésben szerepel, hogy a Morus Tamás-osztályba járó diákoknak angolból tizenegyedikre teljesíteniük kell a C1-es nyelvvizsgát.

– Ha valaki heti hét nyelvóra mellett nem tud letenni egy C1-es nyelvvizsgát, ne járjon ebbe az osztályba. Ennyi idő alatt ezt abszolválni kell.

– A német és a francia mikorra érik be, hogy nyelvvizsgát tudjanak belőle tenni, és milyen típusút várnak?

– A tanulóknak B2-es nyelvvizsgát kell tenniük tizenkettedikre ezekből. Ha valakinek szükséges a továbbtanulása miatt, akkor tehet C1-es nyelvvizsgát a második nyelvből. A többi osztályunkban is le szokták tenni, nem szürreális elvárás ez.

– Az angol és a másik idegen nyelv jelentős óraszámot elvisz. Mik azok a tantárgyak, amik esetleg kevésbé érvényesülnek emiatt?

– A Patronában egy kilencedikesnek eddig is tíz nyelvórája volt. A Morus Tamás-osztályban nem az óraszám ugrik meg jelentősen, inkább a tanórán kívüli, idegen nyelvhez vagy európai kultúrához kapcsolódó programok száma, de ezek formálják a közösséget is. Megpróbálunk nem nagyon lecsípni a többi tárgyból, inkább az órarenden módosítunk. Például lesz olyan nap, amikor a gyerekek megebédelnek, és utána lesz délután is órájuk, mint egy nyugat-európai iskolában. Ez nyilván áldozat, de a világ másik részén a gyerekek öt óráig járnak iskolába.

Nem akarjuk csökkenteni a többi tantárgy óraszámát, hiszen az is mehessen például orvosnak vagy mérnöknek, aki a Morus Tamás-osztályban tanul.

– Napi hány órára kell számítani?

– A magyar iskolarendszerben mindenkinek borzalmasan sok órája van. Egy-két plusz társalgási órával mi ezt megnöveljük, de attól szignifikánsan nem nő a gyerekek egyébként is nagy leterheltsége. Inkább azt nézzük meg, milyen karakterű az osztály, és megpróbálunk differenciáltan oktatni. Ha valaki egészen biztosan nem reál érdeklődésű, kevesebbet várunk el tőle ezekből a tantárgyakból. A Patronában a legtöbb tantárgyból sávozva oktatunk, azaz az évfolyamokat felosztjuk közép- és emelt szintű csoportokra. A diák kiválaszthatja, hogy az adott tantárgyat milyen szinten szeretné tanulni. Ilyenre adunk lehetőséget történelemből, biológiából, kémiából, nyelvből és informatikából. Nekünk ez az oktatási forma bevált. Sokkal jobb megoldásnak tartom, mint a további óraszám-növekedést. A Morus-osztály a sávozott tantárgyakban nem különül el a hatosztályos gimnazista osztálytól. Az iskola profilja, hogy az évfolyamok együtt mozognak. Természetesen a hatosztályos gimnazistákat sem zárjuk ki az Erasmusból és a nemzetközi cserekapcsolatokból.

– Kollégiumuk is van. Milyen az arány a bejáró diákok és a kollégisták között?

– Az előzetes jelentkezések alapján elég sokan vidékről jönnének a Morus-osztályba. A gimnáziumban a tanulók negyede kollégista. A 14 éves gyerekeket könnyebben elengedik a szülők, mint a 12 éveseket. Ilyen nyelvi tagozatos osztály kevés van vidéken, de természetesen várjuk a budapestieket is.

– Milyen felvételire számíthatnak a Morus-osztályba jelentkezők?

– Az írásbeli ugyanaz, mint máshol. A szóbelire a szülőkkel együtt jönnek a gyerekek. Műveltségi jellegű kérdéseket teszünk fel nekik, belekérdezünk az olvasmányélményeikbe, a hittantudásukba, elbeszélgetünk velük – ezekből kialakul egy összbenyomás a diákról.

Nem tantárgyi jellegű felvételire kell tehát számítani. A morusosoktól pár mondatot fogunk kérdezni angolul is. A már felvett gyerekek később írnak majd angolból szintfelmérőt.

– Miért pont Morus Tamásról nevezték el az osztályt?

– Olyan nevet szerettünk volna választani, amiből világosan kiderül, hogy ez egy első nyelvében angol típusú osztály, és ki akartuk fejezni azt is, hogy katolikus, hiszen a Patrona nemcsak a nevében, hanem a mindennapjaiban is egy elkötelezett katolikus szerzetesrendi iskola. Úgy látjuk, hogy Morus Tamás modern szent, bármennyire is a vallási megosztottság áldozata lett annak idején.

Bátorságából, kiállásából, abból, ahogyan ragaszkodott a saját értékeihez, a mostani válságkorszakunkban tanulhatunk.

Szerző: Vámossy Erzsébet

Fotó (archív): Lambert Attila

Magyar Kurír