Új ösztöndíjat hirdet pedagógushallgatóknak a Váci Egyházmegye

Hazai – 2021. október 1., péntek | 14:47

Váci Egyházmegyei Migazzi Kristóf Pedagógusképzési Ösztöndíj névvel új lehetőséget kínálnak azoknak az egyetemistáknak és főiskolásoknak, akik tanító, tanár, gyógypedagógus vagy óvodapedagógus szakon tanulnak, és vállalják, hogy tanulmányaik befejezését követően az egyházmegye fenntartásában működő oktatási-nevelési intézményekben helyezkednek el.

Az ösztöndíj mértéke akár nettó 375 ezer forint/félév is lehet, tanulmányi eredménytől függően. A 2021/22-es tanév első félévéhez kapcsolódóan a pályázatokat október 10-ig lehet benyújtani.

Váci Egyházmegyei Migazzi Kristóf Pedagógusképzési Ösztöndíj névvel új lehetőséget kínál a helyi Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága (EKIF) mindazon egyetemista és főiskolás diákoknak, akik tanító, tanár, gyógypedagógus vagy óvodapedagógus szakon tanulnak, és vállalják, hogy tanulmányaik befejezését követően az egyházmegye fenntartásában működő oktatási-nevelési intézményekben helyezkednek el. A pályázat célja, hogy a Váci Egyházmegyében a megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus-utánpótlást biztosítsák az EKIF fenntartásában működő köznevelési és szakképzési intézményekben, továbbá hogy a keresztény értékrend szerinti nevelés iránt elkötelezett, hívő pedagógusok számára vonzóvá tegyék az elhelyezkedést.

Az ösztöndíj kiírását szeptember 28-án Vácon sajtóbeszélgetésen ismertették, amelyen a pedagógusszakma jelenlegi helyzetét is áttekintette Marton Zsolt váci megyéspüspök; Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora és Selmeczi Zoltán, a helyi EKIF főigazgatója.

Az egyházmegyei, hazai, sőt a nemzetközi tendenciák is azt mutatják, hogy tíz éven belül az általános és középiskolai pedagógusok 30–40 százaléka nyugdíjba vonul, és óriási szakemberhiány lesz. Az oktatási szakemberek szerint a tanárok fizetésének rendezése a legfontosabb feladat, valamint vissza kell adni a pedagógushivatás társadalmi megbecsülését.

Gloviczki Zoltán rektor elmondta, hogy a pedagógusbérezés ma Magyarországon megoldatlan probléma. „Elsősorban a diplomás átlagbérhez képest mondhatjuk, hogy megalázóan alacsony a tanárok fizetése. Ma a pályaválasztás pillanatában egy fiatal ezt is mérlegeli, mennyi befektetéssel – tanulmányok, idő, energia – mennyi pénzt fog keresni, és egyértelmű, hogy a pedagógusok láthatóan kevesebbet keresnek, mint más diplomások.” Gloviczki Zoltán szerint az iskola mindenhol a világon az egyik legkonzervatívabb társadalmi alrendszer. „Az utóbbi száz évben alig változott az iskolai tananyag; az épületek, osztálytermek szinte ugyanúgy néznek ki, miközben a világ körülöttünk gyökeresen megváltozott.

Az iskolai tudás a hétköznapokban felhasználható tudástól egyre távolabb kerül. Ezért a mai iskolába járó diák érthetően nem is tervez azzal, hogy a jövőben visszatérjen ezek közé a keretek közé, és pedagógus legyen belőle. Az iskola ma egyszerűen nem vonzó munkahely egy fiatal számára.”

A szakemberek véleménye szerint a pedagógus-életpályamodell egyelőre nem tudja megoldani a tanárhiányt. Létrehozásakor egy minőségbiztosítási rendszer felállítása volt a cél, amelyhez szorosan kapcsolódtak a bérezési szintek. Mára elvált egymástól a két szempont, és mivel a bérek vetítési alapját a 2014-es minimálbér szintjén befagyasztották, a rendszer elvesztette ösztönző jellegét, ezért nem is tud a pályára fiatalokat vonzani. Ami 2013-ban rendkívüli lépésnek tűnt, és megnövelte a pedagóguspálya iránti érdeklődést, az mára jelentőségét veszítette.

Az oktatási szakemberek egyetértettek abban is, hogy maga a pedagógusképzés is komoly reformokra szorul.

Teljesen más pályaképet kellene a leendő pedagógusok elé tárni már középiskolás kortól, amikor a fiatal a pályaválasztáson gondolkodik

– osztotta meg véleményét Selmeczi Zoltán, a váci EKIF főigazgatója. – A leendő pedagógusok kiválasztásánál is erősebb kontrollt kellene gyakorolni, és be kellene vezetni a kompetenciavizsgálatot, hogy valóban azok kerüljenek csak a pedagógusképzésbe, akik alkalmasak is lesznek a pályára: akik képesek befogadni új módszereket, alkalmazkodni új elvárásokhoz. Természetesen ez tovább nehezítené a felsőfokú pedagógusképzés helyzetét, ugyanakkor talán kevesebb lenne a pályaelhagyó.

„A legnagyobb paradigmaváltás az lenne a felsőoktatásban és a köznevelésben is – tette hozzá Gloviczki Zoltán –, ha nem azt tanítanánk, milyen legyen a pedagógus, hanem azt, hogy milyen a gyerek, hogyan kell vele bánni. A cél, hogy fejlesszük a gyerekeket, és ezt mindegy, hogyan éri el a tanár. De ehhez bátornak kell lenni. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán például ettől a tanévtől a pedagógia-pszichológia szigorlat keretében egyrészt egy otthonról online felületen elvégezhető teszttel adnak számot a tudásukról a hallgatók, amit akár többszöri próbálkozással, de 100 százalékra kell teljesíteni.

A szóbeli vizsga során viszont nem tételt húznak, hanem egy oktatási szituációt kell megoldaniuk részletesen kidolgozva az ott használható módszert. A szakadék a valóság és a felsőoktatás között ennek a gyakorlatnak a bevezetésével talán csökkenhet.”

Marton Zsolt püspök elmondta, hogy a komplex helyzetben kiemelten fontos az az együttműködés, amely meg tud valósulni az egyházmegye mint fenntartó, a katolikus oktatási és nevelési intézmények, valamint az Apor Vilmos Katolikus Főiskola között, és

3-tól 23 éves korig a fiatalok teljes pályaívét együtt tudják áttekinteni,

és olyan eszközöket tudnak alkalmazni, olyan szakmai közeget teremteni, amely segíti a pedagógusokat hivatásuk megélésében, a gyerekek és fiatalok megfelelő színvonalú nevelésében.

A sajtóbeszélgetés végén Selmeczi Zoltán EKIF-főigazgató ismertette az új pedagógusképzési ösztöndíjat. Az ösztöndíjfelhívásra azok az egyetemista és főiskolás diákok jelentkezhetnek az ország bármely felsőoktatási intézményéből, akik vállalják, hogy záróvizsgájukat követően legalább hat hónapon belül végzettséget vagy szakképzettséget szereznek, majd a Váci Egyházmegye fenntartásában működő oktatási és nevelési intézményekben helyezkednek el teljes állásban. A pályázat benyújtásához szükséges az EKIF fenntartásában működő intézmény vezetőjének szándéknyilatkozata a pályázó későbbi foglalkoztatására.

A 2021/22-es tanév első félévéhez kapcsolódóan a pályázatokat október 10-ig lehet benyújtani papíron, a pályázati nyomtatvánnyal és a honlapon feltüntetett szükséges mellékletekkel együtt.

Az ösztöndíjat a tanulmányait megkezdő pályázó esetén a felvételi pontszáma alapján, majd az első tanulmányi féléve lezárását követően tanulmányi eredménye alapján állapítják meg. Az ösztöndíj összege nettó összeg, amely 150 000 – 375 000 forint/félév lehet.

Marton Zsolt a névválasztást indokolva elmondta, hogy

Gróf Migazzi Kristóf püspök az egyházmegyéért több évtizeden keresztül komoly felelősséget vállaló főpásztor volt, akinek város- és közösségépítő tevékenysége hosszú távon meghatározta a Váci Egyházmegye fejlődését.

Az ő idejében épült meg a székesegyház, alakult ki az egyházi központ Vácon és épült meg az egykori szeminárium, amely ma az Apor Vilmos Katolikus Főiskolának ad otthont. „Számunkra, mai vezetők számára a jövő nemzedéket nevelő pedagógusok mindennél fontosabb építőkövei az egyházmegyének és a társadalomnak” – hangsúlyozta a püspök.

Bővebb információ, részletes felhívás, pályázati nyomtatvány és mellékletei a www.ekif-vac.hu oldalon érhetők el.

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria