Új premontrei apátsági templom alapkövét tették le Gödöllőn

Az alapkő letételének ünnepe alkalmából Balogh Péter Piusz köszöntötte Varga Lajos püspököt; Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökséget vezető minisztert; az államtitkárokat és helyetteseket, a premontrei apátokat, rendtársait és a premontrei nővéreket, valamint az intézmények és a város vezetőit.

Felszólalásában a premontrei apát elmondta, mekkora öröm volt az elmúlt esztendőben a rend 900. évfordulóját megünnepelni a nehézségek ellenére. A 21. század Magyarországa és egyháza harminc évvel a rend újraéledése után így jobban megismerhette a premontreieket.

Kitért a templom építésének előzményeire is. Mint fogalmazott, a szomszédos egyetem százéves épülete, mely jelenleg a Gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez tartozik, valaha 24 éven át a jászóvári premontrei kanonokrend rendháza, gimnáziuma és konviktusa volt. 1923. szeptember 25-én tették le a gimnázium alapkövét, melynek okirata beszámol arról, hogy a jászóvári kanonokrend ősi monostorától megfosztva szentelt új hajlékot Gödöllőn, új prépostság alapításának szándékával. A dokumentum említi azt is, hogy az új prépostság egy Isten szent hajlékával összefüggő monostorszerű premontrei rendházból, internátusból és egy főgimnáziumból fog állni.

Balogh Péter Piusz apát elmondta: ebből a vágyból megvalósult a gimnázium, a rendház és a konviktus, amely 24 éven keresztül működhetett. 1989-től újra elindult a premontrei élet Gödöllőn kápolnával, plébániatemplommal és a gimnáziummal. Mivel a kolostor sarkán lévő templom helyét azóta beépítették, eljött a pillanat, hogy egy új, nagyobb apátsági templomot emeljenek.

Piusz apát felolvasta azt az okiratot is, mely bekerül az új templom alapkövének időkapszulájába. Eszerint a négy évtizedes kommunista üldöztetés után az 1989-ben újraindult gödöllői premontrei perjelség 2018-ban apátsági rangra emelkedett. A rend tagjai rendházról, a plébániatemplomról és a gimnáziumi oktatásról, kollégiumról gondosdokva új prépostsági templomot terveztetett Szent Ágoston tiszteletére. Az okirat tartalmazza a templom hét alapköve ünnepélyes megáldásának tényét.

Balogh Péter Piusz kifejezte háláját Magyarország Kormányának, hogy támogatták a templom építését és a rend egyéb építkezéseit, valamint azt, hogy a magyar cirkária méltón ünnepelhesse a 900. évfordulót.

Gulyás Gergely miniszter beszédében Pilinszky János szavait idézte: templomépítéskor a véges ember a „mindenség modelljét” készül felépíteni. A most építendő templom építésének az alapjai: a kőszikla, amelyre a kétezer éves Egyház épül, és Szent Norbert immár 901 éves küldetése. Megemlékezett arról, hogy a rend komoly szereplője volt a magyar történelemnek. Nemcsak a tatárjárás, az oszmán hódítás és Trianon után vett részt az újjáépítésben, de a kultúrát is átmentette, valamint őrizte és fejlesztette a tudomány és a technika vívmányait. Ez a küldetésük ma is aktuális. „Ahol templomot építenek, ott közösség is épül. Az az időszak, amit most élünk, az építkezés ideje” – hangsúlyozta.

Vécsey László, Gödöllő és térsége országgyűlési képviselője megemlékezett egy tizenhárom éves premontrei diák síremlékéről, melynek 1937-es feliratán ez olvasható: „Örökséged (…) az épülő templom kapta.”

Mint mondta, az Árpád-korban alapított jászói prépostságot Trianon után a rendnek fel kellett adnia. Az épület hasonmásának felépítésével így Gödöllőn akarták létrehozni a prépostságot. A harmincas években gyűjtöttek arra, hogy a gimnázium délkeleti sarkán megépülhessen a templom – a háború és a kommunista diktatúra azonban meghiúsította ezt a szándékot, Isten háza nem épülhetett fel 70-80 évig.

„Amikor letesszük a premontrei templom alapkövét, azzal helyretoljuk a kizökkent időt: régi fohászok teljesülnek, régi sebek gyógyulnak” – fogalmazott Vécsey László.

Balogh Péter Piusz, Gulyás Gergely és Vécsey László a beszédek után kézjegyükkel látták el az időkapszulába helyezett okiratot, melyet az egyházi és világi vezetők már aláírtak.

Emellé helyeztek egy fényképet a premontrei konventről a rendtagok aláírásával, továbbá egy újságot, most használatos fémpénzérméket, a 900. évfordulóra emlékeztető imádságos lapokat és egy pendrive-ot, amely a templommal kapcsolatos dokumentumokat tartalmazza.

Balogh Péter Piusz apát kiemelte: a mély értelmű szertartás tartalmaz mindent, amit az ember akkor kíván, amikor valami jót szeretne tenni. Minden ártó erő és nehézség, legyen az anyagi vagy szellemi természetű, távozzék onnan, ahol valami jó mű létrejön.

Az egyszerűség és ártatlanság felragyogó fényessége mutatkozzon meg minden olyan emberi művön, mely egyben az Úristennek is a műve.

Az Auditóriumból zsoltárokat és népénekeket énekelve indult a menet az új templom helye felé. Az aszisztenciát az egyházi személyek és a rendtársak, majd a szkóla követte, utána az állami vezetők és a meghívottak.

Az erdei építési területre érkezve Varga Lajos püspök exorcizálta majd megáldotta a sót és a vizet, majd elegyítette őket. A könyörgése után megáldotta a felállítandó keresztet, mely a leendő oltár helyét jelzi. Behelyezte az időkapszulát az alapkőbe, és megáldotta az alapkövet is. Az alapkő leengedése és beállítása után minden alapkövet külön megáldott, a templomtornyok alapjaiba helyezetteket is, miközben a szkóla a templomszentelés zsolozsmájának himnuszát énekelte a néppel együtt.

A szentélybe visszatérve az apát könyörgő imádsága hangzott el, majd a püspök áldást adott, és az ünneplők énekelve visszavonultak az apátsághoz.

Szerző: Vámossy Erzsébet

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír