Bakó Sándor, az egyházközség plébánosa felidézte, hogy a korábbi, 1949-ben felszentelt templomhoz a tornyot évtizedekkel később, 1996-ban építették. Az építés idején fellelhető szegényes anyagfelhasználás, a nem megfelelő talaj miatt a torony megdőlt, illetve a templom is statikailag életveszélyes állapotba került. Gazdaságosan egyiket sem lehetett helyreállítani. Ezért döntöttek 2021-ben a bontás, valamint az új templom építése mellett.
Bacskai Erzsébet, Szakoly polgármestere a templomépítés két fontos üzenetéről beszélt: „A Jóisten megbízik bennünk, és mi, szakolyiak elég erősek vagyunk ahhoz, hogy egyházi és világi közösségeinket életben tartsuk. Most van itt az ideje az építésnek, a kövek összerakásának. Mindezekért pedig egyedül Istené a dicsőség! – fogalmazott.
Simon Miklós országgyűlési képviselő beszédében kitért arra, hogy bár a helyiek nehéz szívvel vettek búcsút előző templomuktól, tudomásul vették, hogy a régi helyett újat kell építeni; megköszönte Palánki Ferenc megyéspüspöknek az ebben nyújtott segítségét. „Az alapok megvannak, ezért reményük van abban, hogy a megépülő templom akár évszázadokig is szolgálhatja majd a szakolyi római katolikus közösséget” – mondta.
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök beszédében emlékeztetett rá, hogy a régi templomépületet statikailag életveszélyesnek nyilvánították, ezért döntöttek a bontás mellett. A főpásztor kiemelte: november 14-én volt hét éve, hogy átvette az egyházmegye vezetését, de szolgálata alatt – bár újultak meg épületek és kápolna is épült – ez az első templom, amit mint püspök ő maga építtet.
„Kérem a testvéreket, álljanak mellénk, fogjunk össze!” – kérte az egyházközség híveit a főpásztor egy rövid evangéliummagyarázatot követően. Megköszönte az önkormányzatnak, hogy elvégezték a bontási munkálatokat, majd Isten áldását kérte közös munkájukra.
A Szent István király-templom alapító okiratát Törő András püspöki irodaigazgató olvasta fel, amelyet az alapkőletételről szóló új dokumentummal, a Szakolyi Szemle legújabb számával, és a napjainkban hivatalos fém fizetőeszközökkel együtt helyeztek el az időkapszulában az utókor számára.
Végezetül Bakó Sándor idézett az 1949-ben kelt alapítólevélből, melynek szavai ma is érvényesek: „Szeretettel kérünk titeket, késői utódok és unokák, hogy őseitek, apáitok nyomdokain járjatok ti is! Szeressétek nagyon Isten házát, amit nagy anyagi áldozattal és még több szeretettel felépítettünk, és ha tehetitek, építsetek szebbet, nagyobbat az Úrnak! Akik majd a templomba jártok, ne feledjétek, hogy a ti apáitok és anyáitok is ide jártak valamikor imádkozni, ide jártak vasárnaponként megpihenni … El ne hagyjátok apáitok hitét!”
Az eseményről készült beszámoló teljes terjedelemben IDE kattintva olvasható.
Forrás és fotó: Kovács Ágnes/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria