2024. szeptember 14., szombat
Szent Kereszt felmagasztalása
Szeréna, Ilma, Rozita
Szent Kereszt felmagasztalása
Szeréna, Ilma, Rozita
Pintér Gábor 1964. március 9-én született Kunszentmártonban. 1988. június 11-én szentelték pappá. Teológiai doktorátust szerzett.
1996. július 1-jén lépett a Szentszék diplomáciai szolgálatába. Az ezt követő két évtizedben Haitin, Bolíviában, Skandináviában, Franciaországban, a Fülöp-szigeteken és Ausztriában teljesített szolgálatot.
2016. május 13-án Ferenc pápa Belarusz apostoli nunciusává nevezte ki, és egyúttal érseki rangra emelve őt, a velebusdói címzetes érseki címet adományozta neki. 2016. július 15-én szentelték püspökké Vácott.
Ferenc pápa 2019. november 12-én Pintér Gábort a közép-amerikai Honduras apostoli nunciusává nevezte ki.
Pintér Gábor legutóbbi megbízatását 2024. július 27-én kapta Ferenc pápától, akkor Új-Zéland apostoli nunciusává nevezte ki a Szentatya. A mostani megbízatást ezzel együtt látja majd el.
A magyar mellett olaszul, angolul, németül, spanyolul, franciául, oroszul, svédül és haiti kreol nyelven beszél.
A Fidzsi-szigeteki Köztársaságot a Csendes-óceán déli részén fekvő szigetek alkotják. A szigetcsoport Új-Zélandtól 2000 kilométerre északra fekszik, két nagy és sok apró szigetből áll. A 322 sziget közül 106 lakott. Szárazföldi határa nincs, legközelebbi szomszédjai nyugatról Vanuatu, keletről Tonga, északról pedig Wallis és Futuna. 905 ezer lakosával Ausztrália és Óceánia negyedik legnépesebb független országa.
1987 óta köztársaság, előtte alkotmányos monarchia volt perszonálunióban Nagy-Britanniával.
Az ország lakossága meglehetősen fiatal, a népesség 27%-a 15 évnél fiatalabb, 23% pedig 15 és 29 év közötti.
A sziget lakosságának legnagyobb csoportját az őslakos fidzsiek alkotják, akik a népesség 57%-át tették ki 2007-ben. A sötét bőrű fidzsiek etnikailag melanéznek számítanak, de hagyományos társadalmi és politikai berendezkedésüket tekintve inkább a szomszédos polinéz népekhez állnak közelebb. A második legnagyobb etnikai csoportot 38%-kal az indiaiak alkotják, akik a brit gyarmatosítás során a szigetek cukorültetvényeire hozott munkások leszármazottai. Európai és kínai kisebbség is jelen van az országban, illetve más csendes-óceáni szigetekről is érkeztek bevándorlók, közülük a legjellegzetesebbek a banabaiak, akik a kiribatii Banaba szigetéről menekültek Fidzsire, miután otthonuk elpusztult a második világháborúban.
A fidzsi-szigeteki őslakosok szinte mind keresztények, a legtöbben metodisták, egy kisebb részük pedig római katolikus vagy az Isten Gyülekezeteinek tagja. Az indiaiak többsége hindu, de létezik jelentős muszlim kisebbség is.
Az 1997-es alkotmány alapján az ország három egyenlő rangú hivatalos nyelvvel rendelkezik, ezek az angol, a fidzsi (az őslakosság nyelve) és a hindi fidzsi-szigeteki változata (az indiai közösség nyelve).
Forrás: Wikipédia
*
Hondurasi szolgálatáról 2021-ben készítettünk interjút Pintér Gáborral. Akkor így nyilatkozott a Magyar Kurírnak: „Általában mindenütt jól érzem magam. Sokféle nehézséggel találkozom a munkám során, de a legfőbb tapasztalatom az, hogy a világ – és Honduras is – tele van jó emberekkel. Minden ország küzd bizonyos gondokkal, és ezek nagyon különbözőek lehetnek. Hondurashoz képest például Belaruszban teljesen más a helyzet, az emberek mentalitása, problémái, a kultúra, a körülmények. Az a tapasztalatom, hogy az Egyház és a társadalom mindenütt tükörképei egymásnak. A nehézségek, amelyek jelen vannak a társadalomban, általában az Egyházra is jellemzőek valamilyen szinten. És fordítva is igaz. Amit mi, az Egyház nyújtani tudunk a társdalomnak, az a társadalom egészére pozitív hatással van.”
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír
(asz)
Kapcsolódó fotógaléria
2005-2015 © Magyar Kurír
Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. | Postacím: 1406 Budapest, Pf.: 100. | E-mail: mk@katolikus.hu | Adószám: 19719445-2-42
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési tájékoztató
2
