Újdonságok a tanévben (2. rész) – Beszámoló a szakképző iskolák tanévnyitó értekezletéről

Az értekezletet Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára nyitotta meg. A szakképzési fenntartókat és a szakképző iskolák vezetőit köszöntve hangsúlyozta, hogy mindennapjaink nem működhetnének szakemberek nélkül, ezért fontos a szakképzés és benne a katolikus szakképzés.

Az értekezlet első előadója Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára volt. Előadásában értékelte a 2020-ban létrehozott és felmenő rendszerben működő új szakképzési modell már látható eredményeit (beiskolázási mutatók javulása, lemorzsolódás csökkenése). Kiemelte, hogy nő a szakképzést választók száma és aránya a köznevelésben résztvevő tanulókhoz képest országosan és vármegyei szinten is. (Ez a növekedés a 2023/2024-es tanévben 3 százalékos emelkedést mutatott az előző tanévhez képest.) A szakképzés ma már nem „zsákutca”, ahogyan azt évtizedekig gondolták, hanem a felsőoktatás előszobája: a technikumokból a felsőoktatásba érkező tanulók olyan gyakorlati tudással érkeznek, amelyre tudnak a felsőoktatásban építeni.

A „szakképzés sikerének háttere összetett”. A rugalmas tanulási utakat kínáló képzési lehetőségek (Dobbantó Program, Műhelyiskola) a felzárkózó tanulóknak ad esélyt arra, hogy szakmához jussanak. Az okleveles technikusképzés pedig a szakképzés „elitalakulataként” a minőségi képzést nyújtó technikumok tehetséges tanulói előtt nyitja meg az utat a felsőoktatás felé, szakirányú továbbtanulás esetén akár egy évvel rövidítve a felsőfokú tanulmányok idejét.

A katolikus szakképző intézmények részt vállnak a hátránykompenzáló és a tehetséggondozó munkában is. Áldozatos munkájukat megköszönte a helyettes államtitkár asszony.

A 2024/2025-ös tanév kiemelt feladataként felhívta a figyelmet a 13. évfolyamos technikumi tanulók szakmai vizsgáinak megszervezésére, amely az 5. tanévébe lépő, szerkezetváltó szakképzési rendszer olyan feladata lesz, amely sok új kihívás elé állítja majd az intézményeket, de bízik a fenntartók és az intézmények szakmai munkájában.

A szakképzés versenyképességének megőrzése érdekében a szakképzésben oktatók a közneveléssel párhuzamosan 20 százalékos béremelésre számíthatnak. A KIM egységesen kezeli a szakképzés rendszerét fenntartótól függetlenül; ez a béremelés az egyházi fenntartású intézmények oktatóira is vonatkozik majd.

Az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) módszertani igazgatója, Hudacsek László Péterné előadásában részletesen bemutatta azokat a területeket, amelyeken az intézmények szakmai feladataik megvalósításában az IKK módszertani segítségére számíthatnak. Ezek módszertani területen a KRÉTA-rendszer Digitális Tananyagtárának közismereti és ágazati szakmai tananyagtartalmai; az IKK által szervezett regionális ágazati szakmai konferenciák; az oktatói továbbképzési rendszer (OTR-rendszer) továbbképzései és az intézményi minőségirányítási rendszer (MIR) működtetéséhez nyújtott szakmai támogatás.

Az oktatói továbbképzések területén a szakképzési törvény előírásai értelmében 2025. június 30-ig az oktatóknak 60 óra továbbképzési részvételt kell igazolniuk. Ennek teljesítéséhez az IKK OTR-rendszerének ingyenes továbbképzéseire hívta fel a fenntartók és az igazgatók figyelmét, benne a katolikus iskolák oktatóinak egyénre szabott 30 órás szakmai és lelkiségi továbbképzésére.

A szakképzés minőségirányítási rendszerének működtetésével összefüggésben hangsúlyozta az intézményi önértékelési feladatok folyamatos ellátásának fontosságát.(Ehhez az IKK ütemtervet tett közzé honlapján a 2024/2025-ös tanév aktuális feladatai tekintetében). Az intézményi önértékelésre épül az intézmények külső értékelése. A külső értékelés pilotprogramja 2024/2025-ös tanév őszén indul, 2025 júniusától pedig 4 év alatt 500 szakképző intézmény és vezető értékelése történik meg. A külső értékelésben az IKK által felkészített szakértők vehetnek részt. A szakértői jelentkezés feltételeit tartalmazó pályázati kiírást az IKK oldalán teszi közzé, ahová várják a katolikus szakképzés vezetőinek is a jelentkezését.

Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) elnökhelyettese a szakképzési pályakövetési rendszer eredményeit mutatta be előadásában. Tájékoztatásával az intézményirányítók döntéshozó, tervező munkáját kívánta segíteni.

Az oktatás mint társadalmi alrendszer és azon belül a szakképzés a szakképzési pályakövetési rendszer eredményeit elemezve – a számok tükrében is jól érzékelhetően – változáson ment át, a 2020-ban történt szakképzési átalakítás következtében.

Részleteiben ez a következőket jelenti:

A szakképzésben részt vevő tanulók aránya minden megyében emelkedik; egyre több tanuló lép be a szakképzésbe. A növekedés dinamikáját a felnőtt jogviszonyos tanulók adják, az elmúlt években négyszeres volt a létszámbővülés ezen tanulók körében. (Ennek hátterében demográfiai okok is állnak: a 9. évfolyamra beiskolázható tanulók száma csökken).

Életkorilag a növekedést a közismereti tartalom nélküli 11. évfolyamos felnőtt tanulók, illetve a 13–14. évfolyamos szintén felnőtt jogviszonyos tanulók adják. Ez utóbbi csoport a köznevelési tanulmányainak a lezárása után lép be a szakképzésbe. Ágazatok tekintetében a növekedés a relatíve kis ágazatok területén mutatkozik (például fa- és bútoripar); míg a népszerű nagy ágaztok kissé csökkentek (például informatika és távközlés, gazdálkodás és menedzsment).

A 9. évfolyamra belépő tanulók főként a technikumok iránt érdeklődnek. Visszajelzéseik alapján a szakképzés választásánál az első helyen a tanuló érdeklődése áll, a második helyen szerepel a megszerezni kívánt szakma jó munkaerőpiaci kilátásai. A szakképzési ösztöndíj csak a negyedik helyen áll a továbbtanulási döntések meghozatalát befolyásoló tényezők között. A felmérésekből az is kiderül, hogy a tanulók több lépcsőben és több forrásból tájékozódnak: fontos az iskolai honlap és a Facebook a szakképzést választó tanulóknak.

Kiemelt szerepe van a duális képzésnek a szakképzés rendszerében: a munkaerőpiac felé történő biztos átlépést ez biztosítja. Ennek megfelelően a szakképzős tanulók 80 százaléka duális képzésben vesz részt, a technikumi képzések terén ez az arány kisebb, amit erősíteni kell.

A lemorzsolódást csökkentő megoldások működnek a szakképzés rendszerében, erősödtek a rugalmas tanulási utak.

Az értekezlet zárásaként a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Szakképzési Információs Rendszer NSZFH SZIR osztályának vezetője, Majer Zoltán a KRÉTA adminisztrációs rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat tekintette át az eddigi tapasztalatok, a 2024/2025-ös tanév indításához kapcsolódó feladatok, a szakképzési juttatások igénylésével kapcsolatos teendők és a várható KRÉTA-fejlesztések mentén.

Forrás: Bernáth Judit

Fotó: Fábián Attila

Magyar Kurír