ÚJÉVI BIZTATÓ – Lackfi János versével kívánunk áldott, békés, boldog új évet!

Lackfi János

ÚJÉVI BIZTATÓ

Mennyi minden volt az évben,
limek és
lomok és
fontos mindenféleség, nem
is kevés.

Számlák, nyugták, szerződések,
csekkek és
csókok és
volt pár mára semmivé lett
ölelés.

Mondd, a számlát hol vezetted?
Ötölünk,
hatolunk…
Mulatunk, s majd állja ceched
mi Urunk?

Mámorított sok kanyargó
útszakasz!
Hú, de klassz!
Vagy az élmény sebre apró
ragtapasz?

Jártál égen, hegymagasban,
de vajon,
aranyom,
eveztél-e békén, lassan
a tavon?

Olykor Isten dobott mentő-
kötelet,
s átölelt.
Mondd, milyen most lelked? Meddő?
Hálatelt?

Volt imád, mely teljes, érett,
igazi,
valami?
Vagy maradt a lelkiélet
tavalyi?

Mondd, akarsz-e jelenlétben
édesem,
éhesen,
megmártózni, úgy egészen
teljesen?

Mondd, akarsz-e zsugorodni,
s levetett
énedet
trágyadombra nem dobod ki,
míg lehet?

Mélyre úszni mondd, akarsz-e,
nem csak a
pancsika,
tengermélynek minden perce
ős csoda!

Színüres még ez az újév,
PET-palack,
új tavasz,
hozzá új nyár, új ősz, új tél,
megmaradsz!

Töltsd meg tűzzel mámorodban
nagy vígan,
aktívan,
beözönlik, lángra lobbant
aki Van!

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

A vers nyomtatott változata az Új Ember 2026. január 4-i számában olvasható.