Újjáépítjük a kapcsolatokat is – Megáldották a felújított apátsági templomot Bélapátfalván

Az ünnepségen részt vett Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Marton Zsolt váci megyéspüspök, Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök, Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek, Varga Lajos nyugalmazott váci segédpüspök, az Egri Főegyházmegye papsága, szerzetes elöljárók, szerzetesek, a társadalmi és politikai élet képviselői, valamint számos hívő.

Esküvők, keresztelők kedvelt helyszínéül szolgál, évente turisták ezrei keresik fel a Bél-kő lábánál, a Háromkút-forrás mellett csodálatos erdei környezetben megbújó, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt bélapátfalvai apátsági templomot. Hazánk legrégebbi román gótikus temploma, az 1232-ben torony nélkül épült, nyeregtetős, háromhajós templom közel nyolcszáz éves történelme alatt több újjáépítésen, felújításon esett át, így az épületben több művészeti stílus is megtalálható, például gótikus rózsaablakok, barokk orgonakarzat, valamint különböző oszlopfők. A műemlék épület állaga olyannyira leromlott és a látogatókra nézve balesetveszélyessé vált, hogy teljes felújításra, restaurálásra szorult, amit 2022-ben kezdtek meg.

A szentmise elején Kovács László plébános Szent Ágoston szavaival köszöntötte az egybegyűlteket. „E közösség mai ünnepének tárgya az imádság házának felszentelése.

Ez az imádság háza, Isten háza pedig mi magunk vagyunk, akik e világban épülünk, hogy a világ végén felszenteljenek bennünket. Az épület, az építkezés munkát kíván, a felszentelés már ujjongás.

Kívánom, hogy ennek a felszentelési ujjongásnak legyünk mindannyian boldog részesei!”

A bélapátfalvai egyházközség képviselő-testületi elnöke kérte a főpásztort, hogy szentelje meg a felújított apátsági templomot.

Az apátsági templom évszázados viszontagságai miatt állapota erősen megromlott, felmerült, hogy biztonsági okokból bezárják azt – emlékeztetett prédikációja elején Ternyák Csaba érsek. – De kiváló statikusok, régészek, elkötelezett tudósok, jeles olasz és magyar egyházi építészek, liturgikus és műemléki szakemberek bevonásával, állami forrásból megvalósulhatott a helyreállítás.

A főpásztor háláját fejezte ki a döntéshozóknak és a szakembereknek, hogy elősegítették a felújítás megvalósulását, melynek célja az volt, hogy átmentsék az utókornak és a lehető legkorhűbb állapotában mutassák meg ezt az egyedi műemléket.

Ternyák Csaba rámutatott, hogy

az oltár felszentelése arra emlékeztet minket, hogy a templomot az oltár, a szent cselekmény helye teszi templommá.

Ez az a hely, ahol Jézus keresztáldozata válik jelenvalóvá a szentmisében. A templomokban az oltár magát Krisztust szimbolizálja.

A főpásztor szólt arról is, hogy rengetegen ellátogatnak ebbe a templomba. A legtöbben valójában a ciszterci lelkiség iránt érdeklődnek, hiszen ezekből a falakból, ebből az átimádkozott térből sugárzik az egyszerűség, a csend, a ciszterci rendalapító, Clairvaux-i Szent Bernát követőinek a lelkülete. Amikor idejövünk, mindannyian megérezhetjük ezt – fogalmazott az érsek.

Beszélt továbbá a ciszterciek aktív egyházmegyei jelenlétéről; felidézte az elmúlt két évszázad ciszterci püspökeinek, az egri bazilikát építtető Pyrker János pátriárka érseknek, valamint az évenként Bélapátfalván megtartott papi találkozók elindítójának, Kádár László érseknek az alakját. XIV. Leó pápát idézte, aki szerint

újjáépíteni nemcsak azt jelenti, hogy helyreállítjuk, ami elpusztult, hanem újjáépítjük a kapcsolatokat, helyreállítjuk a bizalmat és felélesztjük a jövőbe vetett reményt.

Az újjáépítés mindig közösségben történik. Mint mondta, az egyházmegye is ezen szempontok mentén építkezett.

Beszéde végén Ternyák Csaba érsek reményét fejezte ki, hogy ez a hely újra élettel telik meg, valós közösségek, új kapcsolatok születnek itt, az ide látogatók imádkoznak majd és elgondolkodnak életük értelméről, annak végső céljáról, mert ezáltal

ez a hely nemcsak a nagyszerű keresztény múltnak az emléke, hanem a hit ébredésének, növekedésének és a jövőbe vetett reménynek is a helyszíne lehet.

Prédikációja végén a főpásztor az oltárban elhelyezte Néri Szent Fülöp ereklyéjét, emlékezve arra, hogy a ciszterciekhez hasonlóan ő is elmélyült a bencés lelkiségben és ez alapozta meg istenkapcsolatát.

A szentmisén a zenei szolgálatot az Egri Érseki Fiúkórus adta.

A teljes szertartás visszanézhető a Szent István Rádió YouTube-csatornáján.

A 2022-ben kezdődött munkálatok során felújították a teljes tetőzetet, az oldalhajók acélszerkezetét megerősítették, a főhajó, a kereszthajó és a szentély új, tarnaszentmáriai kőburkolatot kapott, az oltárt és az ambót kanfanár horvát mészkőből készítették, a sekrestye háromszáz éves bútorait, a Szent Imre-oltárt restaurálták. A templomba két új gyóntatószék is került.

Az apátság mellett található múzeumépületben elhelyezték a korábban a templomban őrzött bútorok és tárgyak egy részét. Ide került többek között két barokk gyóntatószék, a régi oltárkép, a Szent Anna-oltár, de itt helyezik majd el a nagyobb restaurálást igénylő, késő copf stílusú szószéket is. A pincében különleges gyűjteményből álló kőtárat alakítanak ki.

A bélapátfalvai apátsági templom június 1-jétől megnyitja kapuit: óránként induló tárlatvezetéssel tekinthetik meg a látogatók. Minden hónap harmadik vasárnapján 9.30-tól szentmisén vehetnek részt a hívek.

Kovács László apát, plébános 2017 novemberétől rendszeresen szervezetett – az ő szóhasználatával élve – zarándoklatocskákat a megújuló templomhoz. Azóta több mint száz alkalommal ment imádságos menet az épülethez.

A Szent István Televízió 2020-ban készített kisfilmet az apátsági templomról.

Szöveg: Pap Ildikó

Fotó: Huszár Márk

Forrás: Egri Főegyházmegye

Magyar Kurír