Újmisét és búcsút ünnepeltek a budapest-terézvárosi templomban

Rónaszéki János nagy családból származik, heten vannak testvérek. Öt testvére már házas és gyermekeik is vannak. Így ő papként megismerheti, sőt közelről láthatja a házasság és a családi élet örömeit és nehézségeit, hiszen rendkívül jó, szinte napi kapcsolatban van velük.

A Ward Mária Gimnáziumba járt, ahol tovább fejlődött hivatása; tanárai, osztálytársai mind részt vettek az újmiséjén is.

A Teréz-templomhoz tartozó cserkészcsapatban sokat tevékenykedett, de a táborok, kirándulások alkalmával is inkább a lelki programokat, imádságokat, elmélkedéseket vezette a legszívesen, örömmel beszélgetve korosztályát foglalkoztató kérdésekről.

Fiatalon lépett a szemináriumba. Szüleinek egy a Szent Teréz-plébánia által szervezett közös mozilátogatás után – amikor a Ha Isten is úgy akarja című filmet nézték meg a közösséggel – árulta el, hogy olyan erővel érzi Isten hívását, hogy beadja jelentkezését az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye kispapjai közé.

Az esztergomi szemináriumban készült a papságra. Sokat alakult, és természetesen küzdött, elsősorban önmagával a hivatásáért. Nevelőitől, tanáraitól rendkívül sokat kapott, és ahogyan a neveléshez tartozó dicséretek, elismerések – hiszen kisduktor is volt az elsőéveseket a szemináriumi életbe bevezető felsőbbévesként –, valamint a szeretettel teljes figyelmeztetések egyaránt a javára voltak.

Erről beszélt a Teréz-templom plébánosa is, Horváth Zoltán István kanonok, esperes, az újmise szónoka, aki több mint tíz éve kíséri az újmisés lelki fejlődését, alakulását.

Mivel az október 16-án, vasárnap 10 órakor bemutatott újmise egyúttal a Teréz-templom búcsúja is volt, az evangéliumban Jézus a szőlőtő és a szőlővessző kapcsolatáról szóló példázatát hallhatták a hívek.

Krisztussal, a szőlőtővel mi, emberek, a szőlővesszők állandó és életet adó kapcsolatban vagyunk. Egyik sincs meg a másik nélkül. Ezt a kapcsolatot Szent Teréz szavai szerint a belső imával lehet életben tartani, amikor úgy beszélgetünk Krisztussal, mint a legjobb barátunkkal, és így rájövünk, hogy mennyire szeret minket – mondta homíliájában Horváth Zoltán. – Ezt a kapcsolatot gondozni is kell, öntözni, permetezni, metszeni.

Egy pappá lett fiatal élete a szenteléssel nem ért a célba, hanem ez sokkal inkább a kezdet, az elindulás az állandó fejlődés útján. De ehhez öntöznie kell a hivatását az Úr kegyelmeivel, permeteznie az ellen, ami rosszat, kárt okozhat, és metszenie kell, azaz a meg kell válnia a szükségtelentől, és a fejlődés irányát az elhajlásoktól megszabadítva mindig az odafönn valókra kell irányítania – fejtette ki a szónok.

Az Avilai Nagy Szent Teréz-templomban bemutatott búcsúi szentmisén a Szent Efrém férfikar Ariel Ramírez argentin zeneszerző Misa Criolla (Kreol-mise) című miséjét énekelte spanyol nyelven – hiszen ez volt Avilai Teréz anyanyelve, és ezen a nyelven írta a máig aktuális műveit, a Tökéletesség útját, a Belső várkastélyt és Önéletrajzát is.

Az újmisés különösen nagy tisztelettel van Ferenc pápa iránt, az ő tanításából írta diplomadolgozatát is, a Szegény Egyház a szegényekért címmel. Ennek köszönhetően volt hallható a pápa szülőhazájának, Argentínának zenéje az újmisén.

A legmeghatóbb pillanatok mindig a köszöneté, amikor egy újmisés Isten után mindenkinek megköszöni mindazt, amivel a papság felé vezető úton segítették.

Ezt követően újmisés áldásban részesítette először szüleit, nagymamáját, lelkiatyját, majd testvéreit és családjukat; a papságot, köztük a szeminárium egyik előljáróját, Csepregi Róbert prefektust, aki szintén Budapest-Terézvárosban szolgált; az esztergomi szeminárium majdnem teljes létszámában jelen lévő kispapjait, a ministránsokat, cserkészeket és mindazokat, akik kérték az újmisés első áldását.

Majd elindult a Szent Teréz-körmenet a templom körül, melyben a temolom jubileumára megújult ereklyetartóban hordozták körbe Szent Teréz ereklyéjét, és a cserkészek vitték a kerület védőszentjének napraforgóval feldíszített szobrát.

A körmeneten a Bartók Konzervatórium fúvószenekara játszott, akik a szentmise előtt is toronyzenével örvendeztették meg a búcsúba érkezőket.

A templomkertben különféle kulturális programok várták az érdeklődőket, többek között Fodor Réka (Afréka) orvos és Amaka nővér tanúságtétele; az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, a Magyar Kurír, a Szent Gellért Kiadó sátrai mellett pedig számtalan kézművesterméket és különféle finomságokat kínáló sátrak is voltak.

A legtöbb program a gyermekeknek, családoknak szólt; este – Avilai Szent Teréz zene és tánc iránti rajongását is megelevenítve – a La Lucita flamenco együttes tartott koncertet és táncházat.

Forrás: Avilai Nagy Szent Teréz-plébánia

Fotó: Topor Márta

Magyar Kurír