Újra megjelent Káldi György bibliafordítása

KÉPGALÉRIA –kattintás a képre!

Kiss Gábor elmondása szerint a könyv az eredeti teljes Káldi-biblia laponkénti digitalizálásával készült. A kötészet során úgynevezett félbőr kötést alkalmaztak. A kilenc centiméter vastag biblia könyvtestét a hagyományos módon, kézzel festették téglavörös színűre, vagyis „élmetszéssel” látták el.

A biblia a Tinta Könyvkiadó, a Pytheas Könyvmanufaktúra és a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár közös munkája.

A kiadó vezetője kiemelte, hogy az első teljes katolikus bibliafordítás egy 200 éves fejlődés csúcspontja, a magyar bibliafordítási kísérletek lezárása. Káldi György jezsuita szerzetes fordításának jelentőségét az is mutatja, hogy a Magyar Katolikus Egyháznak – kisebb javításokkal – 1971-ig ez volt a hivatalos szentírása – tette hozzá.

Kiss Gábor kitért arra is, hogy a Káldi-biblia és a 36 évvel korábban, 1590-ben megjelent protestáns vizsolyi biblia együtt igen nagy hatással volt a magyar nyelvre. Mint elmondta, a két magyar nyelvű bibliából számos szó, szófordulat, közmondás vált a mindennapi nyelv részévé. Példaként említette a bibliai eredetű júdáscsók, tamáskodik, ádámkosztüm, matuzsálem szavak mellett a mosom kezeimet, tiltott gyümölcs, tékozló fiú, salamoni ítélet szókapcsolatot, valamint az „Elsőkből lesznek az utolsók”, „Aki nem dolgozik, ne is egyék”, „Aki másnak vermet ás, maga esik bele”, „Aki keres, az talál” közmondást.

Kiss Gábor beszélt arról is, hogy a magyar nyelvre átültetés során a fordítók automatikusan a latin betűket használták, ezért „meg kellett küzdeniük” a latin nyelvben nem szereplő ö, ü, gy, zs hangok leírásával.

A kiadó vezetője ismertette, hogy míg a protestáns vizsolyi bibliából körülbelül száz eredeti példány maradt fenn, addig a katolikus Káldi-bibliából több száz megmaradt. Ennek egyik oka lehet – tette hozzá –, hogy a Káldi-féle bibliát nem forgatták olyan gyakran, mint a vizsolyit. A protestánsoknál ugyanis kötelező és népszerű volt a bibliaolvasás, így a bibliákat a mindennapos használtat során „elnyűtték”. Ezzel szemben a katolikusok úgy tekintettek a magyar nyelű bibliára, mint amit „felügyelet mellett kell olvasni”. A Káldi-biblia példányai ritkábban kerültek családokhoz, többnyire érseki, püspöki könyvtárakban tartották, és így megőrizték őket.

A Káldi-biblia reprint kiadása a Tinta Könyvkiadónak a magyar nyomtatott múlt feltárását célzó programja keretében jelent meg.

Káldi György Bécsben tanult teológiát, majd 1595-ben pappá szentelték. Pázmány Péter pártfogoltjaként 1598-ban Rómába ment, ahol belépett a jezsuita rendbe. 1625-ben Pázmány támogatásával megalapította és nyomdával szerelte fel a pozsonyi kollégiumot, amelynek haláláig rektora volt. A bécsi udvar és Bethlen Gábor bizalmát egyformán élvezte. Pázmány felszólítására és rendi beosztásban dolgozott Szentírás-fordításán. Első kézirata 1605–1608 között készült korábbi kísérletek felhasználásával. Az 1626-ban Bécsben megjelent első teljes katolikus magyar nyelvű Szent Biblia általánosan elterjedt, és jelentősen hatott a magyar irodalmi nyelv fejlődésére.

Fotó: Tinta Könyvkiadó

Magyar Kurír