A Pécs forgalmas sétálóutcájában álló, 1741 és 1756 között a pálosok által barokk stílusban emelt templom – amelyet egy fiatalon elhunyt pálos szerzetes, Wépy Máté tervei alapján építettek fel – a két évvel ezelőtti, horvátországi epicentrummal pusztító földrengés következtében rongálódott meg.
2020. december 29-én 12.20-kor olyan erejű földrengés rázta meg Horvátország középső részét, amelyre 1880 óta nem volt példa. A földmozgások epicentruma (a Richter-skála szerinti 6,4-es erősséget mértek a szakemberek) a Pécstől légvonalban 170 kilométerre fekvő Petrinya városa volt, illetve az attól 3 kilométerre nyugat-délnyugatra fekvő falu, Strašnik.
A pálosok tulajdonában és lelkipásztori ellátásában álló templom falain repedések, a festett felületeken és a freskókon sérülések keletkeztek, vakolat- és törmelékdarabok hullottak le, nagyobb vakolatrészek váltak el a falazattól, továbbá a homlokzat is megsérült. A károk felmérését követően a statikus szakemberek életveszélyessé nyilvánították az épületet.
A felújítás végül mintegy százmillió forintból, javarészt kormányzati forrásból, adományok és a biztosítási kártérítés révén valósulhatott meg.
A munkálatok során kijavították a falazat sérüléseit, elvégezték a templombelső díszítőfestését, restaurálták a freskókat, kicserélték a nyílászárók egy részét, továbbá számos kisebb felújítást végeztek el az épületben.
Az átadási ünnepség keretében Bíró László püspök, nyugalmazott katonai ordinárius Puskás Róbert Antal pálos tartományfőnökkel, Györfi Béla Szabolcs templomigazgatóval és a Pécsi Egyházmegyét képviselő Szép Attila hivatalvezető püspöki helynökkel együtt celebrált szentmisét, majd az elkészült beruházást Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára adta át.
Bíró László szentbeszédében röviden vázolta a templom történetét, s kiemelte, a benne működő közösség a viszontagságok ellenére is folyamatosan megújult. A török fennhatóságot, a pálos rend feloszlatását és kommunista időszakot is túlélte, s most a földrengés okozta károkat is sikerült felszámolnia összefogása és elkötelezettsége révén.
Az esztergomi kanonokból lett pilisi remete, Boldog Özséb által a 13. század közepén alapított, 1308-ban pápai jogúvá nyilvánított pálos rend az egyetlen magyar alapítású és máig létező férfi szerzetesrend. A napjainkban lengyelországi központtal működő rend magyarországi tartományának székhelye Pécsen van, emellett Budapesten, Márianosztrán, Pálosszentkúton és Hargitafürdőn működtetnek rendházat.
„Ez a templom a remény helye és jele, hirdeti, hogy sosem szabad feladni. A falak állnak, a kapu nyitva. Azonban egy templom igazán akkor van kész, ha a benne összegyűltek egymásra figyelő, szerető, élő közösséget alkotnak” – emlékeztetett a püspök.
„Ahogyan a földrengés idején a pécsi templom falai megrepedtek, gondolkodásban és értékek védelmében úgy hasadt ketté a világ is” – mondta ünnepi beszédében Soltész Miklós. Kitért az ukrajnai háborúra is, amivel kapcsolatban úgy fogalmazott: „A kettéhasadás ott is tetten érhető, hiszen évszázadokon át együtt élő népek, testvérek, hitben azonos emberek vívnak ma véres és szörnyű háborút.” A politikus szerint a válasz és üzenet a kettéhasadt világnak az, hogy „a remény valóban a templomon van”.
Forrás és fotó: Magyar Pálos Rend; MTI
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria