Újra szólnak a pécsi dzsámi harangjai

A Pécs főterén álló, dzsámiként is ismert Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom helyén a 13. század első harmadában állt Szent Bertalan-templomnak állít emléket az a harangtorony, melynek harangjai 2017 óta némaságba burkolózva pihentek. Abban az évben hibásodott meg a toronyszerkezet mozgatását végző elektronika.

A felújításra az elmúlt esztendőkben plébániai gyűjtést is hirdettek, végül a munkálatokhoz szükséges anyagi forrást Péterffy Attila, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere biztosította a 2024. évi polgármesteri keretéből, aki személyesen volt jelen az átadási ceremónián. A felújítási munkálatokat a Pécsi Egyházmegye koordinálta és végeztette el.

A felújított harang ünnepélyes megáldásakor mondott beszédében Felföldi László püspök a harang hangját a lélek, a szív és a lelkiismeret hangjának nevezte.

A harang egy különleges üzenetet közvetít a világ zajában, épp úgy, ahogy az emberi szív kis harangja, amely időnkén megszólal és üzen nekünk – fogalmazott a főpásztor. – Merjük benne adventkor és karácsonykor újra felfedezni saját életünk és elsősorban Isten üzenetét.

A szertartás az ünneplő tömeg gyűrűjében a harangtorony megáldásával ért véget. A harangok 17 óra előtt néhány perccel szólaltak meg.

*

A Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom helyén már a 13. század első harmadában állt katolikus templom, melyet Szent Bertalan apostol tiszteletére szenteltek fel. Ezt a templomot a várost elfoglaló törökök az 1560-as években elbontották, és köveiből Gázi Kászim pasa építtette a ma is látható dzsámi elődjét.

A török kiűzése után a templomot a jezsuiták kapták meg, keresztény templommá szentelték, omladozó minaretét lebontották és északi oldalán harangtornyot emeltek. 1813-ban a templom tulajdonjogát a Pécsre települt ciszterciek kapták meg. A kupola 1899–1906 között neoreneszánsz stílusú fedést kapott, ekkor magasították meg a tornyát és új harangokat helyeztek el benne.

1939-ben a Széchenyi tér átépítésével egy időben jelentős átalakítást végeztek az épületen, visszaállítva annak török kori jegyeit. Megnövelték befogadóképességét és lebontották barokk stílusban emelt harangtornyát, mivel építészeti szempontból nem illett a műemlék épülethez. A munkálatok során Gosztonyi Gyula régész megtalálta a korábbi Szent Bertalan-templom alapköveit is. Hogy ne maradjon a templom harang nélkül, az épületegyüttes keleti bejárata felett elhelyeztek két harangot egy alkalmi vasállványra felfüggesztve.

1957-ben Kelemen Andor apát-plébános levetette a harangokat azzal a szándékkal, hogy méltóbb helyet alakítson ki számukra. Azonban a forradalom leverése után kialakult társadalmi viszonyok a szándék megvalósítását már nem tették lehetővé. Hosszú évtizedeken át nem volt harangtornya az épületnek, ugyanis a műemléki felügyelőség nem engedélyezett olyan építményt, amely megváltoztatta volna a Széchenyi tér látképét.

Végül a 2000-es évek elején merült fel, hogy nem toronyra, hanem önálló haranglábra van szükség, így kapott megbízást a tervek elkészítésére Bachman Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Kossuth-, Ybl- és Prima Primissima díjas építésze. A tervek hivatalos elfogadását követő munkálatok során a 13. századi alapok által határolt egykori szentély közepébe aknát mélyítettek, az aknába lift került, itt helyezték el az építész által tervezett három rozsdamentes csőből álló haranglábat. Ezekre kerültek fel a harangok, közös nevükön Szent Bertalan harangjai.

A három harang közül a legnagyobb a Szent Mór és Szent Bernát-harang, súlya 290 kilogramm; Árpád-házi Szent Margitról kapta nevét a 190 kilogramm súlyú középső harang; a legkisebb a Szent Pál-lélekharang pedig 90 kilogrammot nyom.

A harangokat húzóeszköz nélküli, mágneses erőteret keltő elektromos motorok mozgatták, Gulácsi János órásmester tervezte és építette őket. A harangszó idejére a lift a haranglábat tizenhárom méterre, mintegy ötemeletnyi magasra emeli ki, és amikor a harangok két perc után elhallgattak, a szerkezet visszaengedi őket öt méterre. A harangok felemelkedése és süllyedése közben a PTE Művészeti Karának docense, Kircsi László által egy gregorián dallamból komponált harangjáték hallható, mely tulajdonképpen a harangozás kezdetét és végét jelzi.

A harangláb tövében Szent Bertalan apostol szobrát, Rétfalvi Sándor Munkácsy Mihály-díjas szobrász alkotását helyezték el, mely a 13. századi templom védőszentjének állít emléket.

A harangok naponta háromszor, reggel hétkor, délben és este hétkor szólaltak meg egészen 2017-ig, amikor meghibásodott a toronyszerkezet mozgatását végző elektronika. 

A felújított harangtorony december 6-án tartott ünnepélyes megáldását követően újra szólnak a pécsi Szent Bertalan-harangtorony harangjai.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Pécsi Egyházmegyei Levéltár; regipecs.hu; Pécsi Egyházmegye; Pécs Ma

Magyar Kurír