Újraindult a MAKÚSZ sajtófóruma – A közbeszéd állapota volt a fókuszban

A rendezvény célja, hogy a kortárs közbeszéd színvonalát meghaladó módon tárja fel a közélet állapotát, a bel- és világpolitikai eseményeket, azokról a résztvevők magas nívójú vitát folytassanak, amelyben kiemelt szempontként jelenik meg az Egyház társadalmi tanítása.

Katolikus-keresztény újságírók, szerkesztők ragadnak majd mikrofont, hogy ütköztessék érveiket, bemutassák álláspontjaikat, és eltérő szempontokat ajánljanak az érdeklődők figyelmébe. Ugyanakkor mindezt azonos forrásból, a katolikus hitből merítve teszik.

Az első alkalmon főképp a magyar közbeszéd állapotáról esett szó – annak átlagánál jóval magasabb színvonalon –; az értelmiség és az újságírók felelősségéről is eszmét cserélt a két megszólaló.

A mai magyar katolikus egyház helyzetéről is beszéltek az újságírók, akárcsak arról, hogy az a jelenség, hogy Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a Z generáció egyre több tagja érdeklődik a Katolikus Egyház és a katolikus tanítás iránt, mennyire figyelhető meg Magyarországon is tendenciaként.

A közbeszéd állapotával kapcsolatosan a politológus végzettségű Vágvölgyi Gergely –aki a Duna TV műsorvezetője – előbb XIV. Leó pápa üzenetéből idézett, amelyet a Francia Katolikus Médiaszövetségnek küldött a 29. alkalommal, január 21–23. között Lourdes-ban megrendezett Szalézi Szent Ferenc-napokra. Majd felolvasott egy részt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) újévi üzenetéből, amely Keresztény buzdítás a közbeszéd megtisztításáért címmel jelent meg.

A közbeszéd állapotát inkább Dobszay János látja romlónak, amire azt a példát hozta fel, hogy húsz éve még egy véletlenül elcsípett „Hülye vagy!” beszólás is kiverte a biztosítékot a parlamenti beszéd terén, ma már pedig ez szinte mindennapos. Azt pedig kifejezetten káros folyamatnak látja, hogy amíg régen beszéltek egymással a különböző oldalon álló politikusok és újságírók, ma már sokkal elfogadottabb, hogy nem állunk szóba a másikkal. Ahogy a KÉSZ üzenetében is olvasható: a hatalom birtokosának nagyobb a felelőssége, de ezzel senkit nem lehet felmenteni a felelősség alól.

A HVG lapszerkesztője nem tartja a közbeszédhez illőnek a trágárságot, de úgy véli, az újságíró nyugodtan lehet szubjektív, indulatai is lehetnek – mindennek azonban véleményként kell megjelennie, a hírtől határozottan elkülönülve.

Konzervatívként Szilvay Gergely is hajlamos a hanyatlás mellett letenni a voksát, de mégsem tartja tragikusnak a mai közbeszédet. Úgy gondolja, hogy túlzottan ápolunk egy értelmiségi ethoszt, amely a valóságban sokkal kevésbé létezik. Például az értelmiségiek is jórészt indulatból szavaznak tapasztalatai szerint.

Arról is beszélt a Mandiner főmunkatársa, hogy a magánblogján, amelyen főképp az általa szeretett elmélkedős írásokat osztja meg, az a bejegyzése érte el a legnagyobb nézettséget, amelyben valakit vérebnek nevezett, amikor felhúzta magát. A kormánypárti politikusok is azzal szokták indokolni a nekünk többnyire fröcsögésnek ható, negatív kampányt (politológiai megnevezése egyébként szembesítő kampány), hogy ezzel több embert lehet megszólítani.

Ezt követően szó került arról, milyen messianisztikus alakja van egyrészt a kormányoldalon Orbán Viktornak, másrészt az ellenzéki oldalon Magyar Péternek, és a közösséginek mondott média közbeszédre gyakorolt szerepére is kitért az eszmecsere.

A magyar egyház helyzetére áttérve természetszerűleg a népszámlálási adatok kerültek fókuszba, aminek legismertebb példája, hogy a tíz évvel ezelőttihez képest egymillióval kevesebben vallották magukat katolikusnak. Dobszay János szerint ebben egyrészt az elköteleződés általános hiánya tükröződik vissza, másrészt az egyházak politikával való túlzott összefonódása is hiteltelenítő sokak szemében.

Szilvay Gergely úgy véli, inkább egészséges, ha az állam és az egyház együtt tud működni. A pénzügyi függetlenségről pedig úgy tartja, olyan értelemben, hogy a hívek tartsák el az egyházat, a régi időkben sem volt független az egyház, kegyuraktól, illetve a saját föld- és egyéb tulajdonaiból származó bevételtől függött.

Ami a moderátor által felvetett, Nyugaton – Franciaországban, Angliában és az USA-ban – tapasztalható tömeges megtérést illeti, azzal kapcsolatban mindkét megszólaló kicsit szkeptikus volt, hogy mennyire is nagy mértékű és tartós ez. Dobszay János szerint a magyar egyháznak létezik egyfajta archaikussága, hogy karddal és rózsafüzérrel megvédjük Európát; de úgy véli, Ferenc pápa nem egy „üzemi baleset” volt, XIV. Leó továbbviszi az örökségét, még ha kisebb dolgokban módosítja is a döntéseit. Szilvay Gergely szerint a konzervatívabb egyházakról kevésbé morzsolódnak le a hívek, és a tradicionális kereszténység méltóságteljessége, liturgikus szépsége Nyugaton és Magyarországon is sokakat megszólít, még ha nem is annyira nagy tömegeket, mint azt ők maguk gondolják.

A beszélgetést a KÉSZ Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján élőben lehetett követni, és hamarosan a Café Francesco YouTube-csatornájára is felkerül.

Fotó: Lambert Attila

Agonás Szonja/Magyar Kurír