Újraszentelték Szent Márton templomát Szombathelyen

Hazai – 2015. november 6., péntek | 16:00

Szent Márton a testvéri szeretet olyan szentje, aki a humánum szempontjából a nem hívőknek is fontos lehet – fogalmazott Veres András megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a szombathelyi Szent Márton-templom újraszentelése alkalmából bemutatott szentmisén november 6-án.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szombathelyi Szent Márton-templom a november 7-én kezdődő jubileumi Szent Márton-év küszöbére újult meg kívül-belül. Tours-i Szent Márton, az egyház első nem vértanú szentje az ókori Savariában született 316-ban, születésének 1700. évfordulója alkalmából a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a magyar kormány emlékévet hirdetett.

Magyarországon nincs ehhez hasonló hely, ahol a katolikus egyház elindulása kezdetétől mindig is keresztények imádkoztak volna – hangsúlyozta a hely jelentőségét Veres András. – A leletek egyértelműen mutatják, hogy az ókeresztény kortól kezdve keresztények gyakorolták hitüket a mai Szent Márton-templom helyén. Ma mi vagyunk a keresztény jelenlét folytatói ezen a helyen – hívta fel a nagy számban egybegyűlt hívők figyelmét a főpásztor.

Veres András szerint a külső-belső megújulás után immár méltó környezet ad helyet Szent Márton tiszteletének és méltó infrastruktúra fogadja az idelátogató zarándokokat. A megyéspüspök köszönetet mondott a magyar kormánynak, amelynek hathatós segítsége nélkül, önerőből nem valósulhatott volna meg a felújítás. 2016-ra nemcsak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, hanem a kormány is Szent Márton-évet hirdetett, ami Veres András szerint azt bizonyítja, hogy az ország vezetése is vállalja a hazánk területén született szent örökségét.

Amikor itt Szent Mártont tiszteljük, valójában Istent dicsőítjük, hogy benne megmutatja a szeretetét – hangsúlyozta a főpásztor, aki arra is utalt, hogy a szent tisztelete is folyamatos volt a helyen, akárcsak a kereszténység jelenléte. Ezt mutatja, hogy egy jó pár évszázaddal korábbi felirat is előkerült a restaurálás során az oldalkápolnában, amely azt hirdeti, hogy ez a hely Szent Márton szülőhelye.

Szent Márton születésének 1700. évfordulóján kötelességünk a világnak, a nem hívőknek is megmutatni az ő alakját – mondta Veres András. A püspök szerint Márton a testvéri szeretet olyan szentje, aki a humánum szempontjából a nem hívőknek is fontos lehet.

Szent Márton életében hasonló történelmi helyzet volt, mint manapság – mutatott rá a püspöki konferencia elnöke –, hiszen a milánói ediktum után az egyház még nem mindenütt nyerte vissza szabadságát. Ő erősítette a hitükben gyengéket egy olyan világban, amikor előfordult, hogy egyeseknek az életüket kellett adniuk, hogy bizonyítsák hitüket. Ma is vannak, akik életük feláldozására kényszerülnek hitükért – vont párhuzamot a püspök. Veres András szerint a szentet a testvéri szeretet gyakorlásában kell követnünk, mert egyedül ez teheti emberi életünket nemcsak elviselhetővé, hanem széppé, élhetővé is.

A szentbeszédet követően került sor a 17–18. században élt Szent Crescentia ereklyéjének elhelyezésére az új szembemiséző oltárban. A csontereklye a ferences nővérek – Szombathely testvérvárosában, a bajorországi Kaufbeurenben működő – Szent Crescentia-kolostorának adománya. Ezután Veres András megszentelte az új oltárt, és újraszentelte a felújított templomot.


Fontos a kormány támogatása a Szent Márton-templom, a püspöki palota és más szombathelyi épületek felújításában, de éppolyan fontos, hogy Szent Márton életét megismerjük – fogalmazott a szentmise előtt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Szent Mártonnak hatalma, nagy lehetőségei voltak, sőt még biztos életpályája is, mégis lemondott a gazdagságáról, és a szegényekhez fordult. Soltész Miklós reményét fejezte ki, hogy a Szent Márton-évet nemcsak anyagiakkal, épületfelújításokkal, hanem lelki tartalmakkal, a karitatív feladatok felé fordulással is meg tudják tölteni.

A szentmisén részt vett Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere és Hende Csaba, a város országgyűlési képviselője is.

A Szent Márton-templom helyén már a 860-as években biztosan állt templom, amely Szombathely első plébániatemploma volt. Később az elbontott római épületekből és kőből épült itt templom.

A 17. században a domonkosokhoz került az épület. Miután a temetővel körbevett templom mellett kolostorukat felépítették, hamarosan egy nagy méretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. Statikai okokból nem az eredetileg tervezett épületet emelték, hanem egy jóval visszafogottabbat, gróf Batthyány Erzsébet segítségének köszönhetően.

A 18. században új berendezést kapott az épület, ami a mai napig megmaradt. A 19. század végi felújítást követően 1924-ben oratóriumot alakítottak ki a templomban, az 1930-as években pedig teljesen egybeépült a kolostorral, és háromhajós lett.

A mostani helyreállítási munkálatok során megújult többek között a tetőzet, a külső és belső homlokzat, a nyílászárók, a belső tér megvilágítása és a hangosítás. Jelentős restaurálásra is sor került, szondázó és alaposabb kutatásokat végeztek, és az előkerült rétegeket fixálták, több oltár, köztük a főoltár teljesen megújult.

* * *

November 7-én, szombaton reggel 9 órától egészen 17 óráig a Bonum Televízió a Szombathelyi Egyházmegyével együttműködve élő közvetítést sugároz Szombathelyről, a Szent Márton-ünnepről. Beszélgetések, filmek segítségével idézik fel a szent püspök életét, kultuszát, illetve bemutatják a Szombathelyi Egyházmegyét is.

Tíz órától élőben közvetítik az ünnepi püspöki szentmisét a szombathelyi székesegyházból. A szertartást az interneten, a Bonum TV és a Szombathelyi Egyházmegye honlapján is követhetik. 

Fotó: Lambert Attila

Agonás Szonja/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria