Urunk színeváltozása búcsút ünnepeltek püspöki szentmisével Győr-Újvárosban

Urunk színeváltozásának ünnepén Jézus emberi testében, még a feltámadás előtt való isteni dicsőségének felragyogását ünnepeljük. Jézus három apostolát felvitte a Tábor-hegyre, ahol színében teljesen elváltozott előttük, ruhája ragyogott, mint a hó. Péter apostol, aki jelen volt ennél a csodás eseménynél, megjegyzi Jézusnak: „Uram, jó nekünk itt lenni.”

Idén az Urunk színeváltozása-plébánia két jubileumot is ünnepel: 185 évvel ezelőtt, 1836. augusztus 6-án tették le a templom alapkövét; 180 évvel ezelőtt, 1841. szeptember 12-én pedig Isten házává szentelték fel. Ezért e búcsúi szentmise hálaadás is volt az elmúlt 180 év minden kegyelméért.

E dupla jubileumi évben a hívek adományából átfogó restaurálásban részesült a templom legfőbb éke, az Újvárosi Segítő Szűzanya-kegyképe, melyet ezen az ünnepi szentmisén áldott meg Veres András püspök.

A kegyoltáron számtalan ezüst fogadalmi ékszer és hálatáblák sokasága jelzi a csodás fizikai és lelki gyógyulások emlékét.

A szentmise előtt a hívek rózsafüzért imádkoztak az Újvárosi Szűzanya pártfogását kérve, 18 órakor pedig harangzúgás közepette, a püspök, a papság, a kispapok és ministránsok ünnepélyes bevonulásával kezdődött meg a hálaadó búcsúi szentmise. A szentmisén koncelebrált Schmatovich János prépost-kanonok, nyugalmazott teológiai professzor, aki 1994 és 2000 között a templom plébánosaként szolgált; Lukácsi Zoltán kanonok, prorektor, teológiai tanár, a templom jelenlegi plébánosa; Benkó Attila kórházlelkész pedig a gyóntatószékből kapcsolódott be a liturgiába.

A szentmise zenei szolgálatát a templom énekkara látta el, az egyházközségből származó Horváth Csaba papnövendék vezényletével. Felhangzottak többek között Halmos László Szent Norbert miséjének tételei, az Ecce Sacerdos, valamint Horváth Csaba Laudate Dominum című kórusműve. Orgonán közreműködött Somfai Elemér, szólót énekelt Máté-Schmid Alexandra.

Veres András püspök szentbeszédében Urunk színeváltozása ünnepéről elmélkedett. Elmondta, hogy napjainkban is nyomon követhető egyfajta „színeváltozás” az emberek között.

Nekünk keresztényeknek az a feladatunk, hogy minél inkább Jézushoz hasonuljunk, az ő színébe öltözködjünk bele

– hangsúlyozta az ünnepi szentmise szónoka.

A legszentebb áldozat végén a templom plébánosa köszönetet mondott mindazoknak, akik anyagi, fizikai és szellemi munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy ünnepük felejthetetlen legyen.

Lukácsi Zoltán kanonok a kegykép restaurálása kapcsán elmondta, hogy templomépítő plébánosuk, Hetsey József (1804–1861) a kegykép és a keret közötti részbe elrejtett egy levelet 1857-ben. A latinul írt levélben elmeséli azt, hogy mennyi áldozat révén épülhetett fel a jelenlegi templom, valamint leírta a kegykép történetét. A templomépítő plébános levelének végén utódához szól, akit arra biztat, hogy továbbra is terelgesse az újvárosi nyájat Isten felé:

Te pedig, kedves utódom, kövess engem és emlékezz rám, aki talán a te szentmiséd erejéből fogok üdvözülni! Béke veled!”

A méltóságteljes ünnepi szentmise áldása után a hagyományokat folytatva a megyéspüspök, a papság és az asszisztencia levonult a sok csodát tevő Újvárosi Szűz Mária-kegyképhez. Veres András ekkor áldotta és szentelte meg a restaurált képet, majd a hívekkel együtt imádkoztak a kegykép előtt. Újra felajánlották Máriának városrészüket, egyházközségüket, családjaikat és az Újvárosban lakó, Istent kereső lelkeket.

A jubileumra kisméretű másolatok, szentképek készültek a kegyképről, amelyekből minden jelenlévő kapott egyet.

Forrás: Győri Egyházmegye/Győr-Újvárosi Urunk Színeváltozása Plébánia

Fotó: Vaday Tamás

Magyar Kurír