Úton Kárpátaljára az orvosmisszió – Kőrösmezőig kísérjük a szállítmányt

Csendes a nap Barabáson. Tisztaság, rend és készültség. Ma délelőtt mindössze egy 16 éves fiú és egy fiatalasszony érkezett Kárpátaljáról. „Az utóbbi hetekben csökkent az ide érkezők száma, Lemberg bombázásakor volt nagyobb a mozgás” – magyarázza az egyik önkéntes, aki éppen ebédet hozott.

A Katolikus Karitász önkéntesei immár tíz hete gondoskodnak az érkezőkről, sokan vannak jelen nap mint nap. Most a mikrobuszok bepakolásával vannak elfoglalva.

Menekültszállásokat, szegénykonyhákat, sebesülteket is ápoló kórházakat, a háborús övezetekből Kárpátaljára áttelepített árvaházakat látnak el élelmiszerrel. Ezek gondoskodnak a nagy számban magukra maradó idősekről, kisgyermekes családokról és a Kelet-Ukrajnából menekülőkről.

Ezúttal az orvosmisszió munkatársai és önkéntesei kelnek útra, hogy felkeressék ellátási területüket a segítségül vitt rakománnyal. A szállítmányt Écsy Gábor, a Katolikus Karitász igazgatója kíséri. Kérdésünkre elmondja, hogy napi kapcsolatban vannak a munkácsi karitász munkatársaival, így azonnal reagálni tudnak a felmerülő igényekre.

Fontos, hogy gyors és közvetlen segítséget nyújtsunk ott és abban, amiben legnagyobb a rászorultság. Látjuk, hogy a rájuk háruló teher mennyire megnövekedett.

Eddig sem volt könnyű, hiszen eddig is felvállalták a nyomorúságot, most azonban nagyon megnőtt az ellátandók száma, akik Kárpátalján próbálják kivárni a háború végét” – mondja.

Hogyan élik meg, hogy egyre fogynak? – Gábor atya szerint az a remény él bennük, hogy „sokan vissza fognak menni; bíznak abban, hogy jobb lesz, ez tartja bennük a lelket. Lelkesek, hősiesen helytállnak, de a végét senki nem látja, ahogyan a háború kimenetelét sem”.

Utunk a Felső-Tisza vidékére vezet; azt a területet járjuk be, amely az orvosmisszió ellátási területe. Munkács az első állomás, onnan Nagyszőlős, Huszt, Visk, Técső, Aknaszlatina, Nagybocskó, Gyertyánliget, Rahó, és

a célpont Kárpátalja keleti csücske: Kőrösmező; a kisváros a Fekete-Tiszánál a kárpátaljai magyarság végvára, az itt élő 10-15 ezer ember több mint ötezer menekülőt fogadott be.

Lerobbant kórházi épületekben, iskolák tornatermeiben, plébániákon alakítottak ki számukra szállásokat. Ellátásukról segélyszervezetek gondoskodnak a magyar kormány támogatásával.

Az elmúlt hetekben mintegy 110 millió forint értékű anyagi és tárgyi támogatást juttattak el Kárpátaljára. Naponta két teherautónyi főzéshez szükséges alapvető élelmiszert visznek ki, hogy a szegénykonyhákat működtetni tudják ebben a nagyon nehéz időszakban is.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye felajánlásaiból eddig már négy mikrobusz került a Munkácsi Egyházmegyei Karitászhoz, amelyeket a tartós élelmiszerek és az elkészült ételek szállításához tudnak használni, s általuk megvalósítani az optimális elosztást,  élelmiszert jutattva a legelzártabb településekre is.

Beszámolónkkal hamarosan jelentkezünk.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír