Ezt a hónapot meghatározza az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus budapesti jelenléte, mely az Eucharisztia titka köré von minket. Jó alkalom ez arra, hogy Aquinói Szent Tamás Lauda Sion szekvenciája segítségével hétköznapi elmélkedéseink is az Eucharisztia titka köré kapcsolódjanak.
Veszik jók és veszik rosszak, csakhogy különféle sorsnak részesei ők vele. A rendszeres áldozás, az arra való buzdítás és az utána való vágy fölébresztése korunk lelkipásztori gyakorlatának egyik nagy gyümölcse. Viszont ezzel párhuzamosan ma már mintha fel se vetődne bennünk annak megvizsgálása, amit az Egyház áldozás előtt imádságként mondat a pappal: „ne váljék ítéletemre és kárhozatomra”, vagyis hogy ne érjen súlyos bűn vagy hitbeli szakadás állapotában a szentség vétele, ezzel ugyanis meggyalázom az Eucharisztiát. Az ilyen szakadást a gyónással szüntethetem meg, melynek nagyon szép motivációja lehet, hogy áldozhassak.
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria