Útravaló – 2023. február 11.

„Hány kenyeretek van?” – kérdezi Jézus a tömeg étkezéséért aggódó tanítványaitól. A kenyérszaporítás során a tőlük kapott kenyereket használja, nem a maga tarisznyájából vesz elő egy másikat. Ezzel a gesztusával örök példáját adja az isteni jelenlétnek a rászorulók, a betegek között. Gyógyít, de számít ránk. Táplál, de az alapanyagot tőlünk várja. Nemcsak felhasználja, de igényli is a közreműködésünket. Szüksége van a gabonát elvető és a kenyeret megszegő kezünkre. Kell neki a beteghez siető lábunk. Egy, az 1944-es drezdai bombázáskor megsérült templomból csak a szentély és a falon függő feszület csonkja maradt meg. A karok nélküli Krisztust a hívek ott hagyták a falon, mondván: majd mi leszünk a te karjaid, amelyekkel a templom újjáépül. A mi mosolyunk által tud vigasztalni Isten. Gyógyításához szükséges a gondoskodásunk és a szakértelmünk.

Magyar Kurír