Az utóbbi időszakban meglehetősen meglazultak az üdvösség felé vezető út kövei. Mintha nevetség tárgyává válnának a fogódzók, amelyek évszázadokon át segítették a hívőket. Levettük a falakról a szentek képeit, mondván, nem eléggé absztraktak. Elhallgattattuk a harangokat, mert van, akit zavar a hangjuk. Kivittük a stallumokat, arra hivatkozva, hogy kényelmetlenek. Elhagyjuk a csendes meditációt és a napi lelkiismeretvizsgálatot azzal az indokkal, hogy úgyis sokat vagyunk egyedül. Istennel való viszonyunkban a bensőségességet felváltotta a haverkodás. Kiiktattuk az életünkből a böjtöt, mert elégnek gondoljuk a zsírégető fitneszprogramot. Pedig megtanultuk: semmit sem fogadunk el pusztán azért, mert új, és nem vetünk el csak azért, mert régi. Van a gonoszságnak olyan mutánsa, amely ellen csak két ellenszérum van: a böjt és az imádság.
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria