„Egy oszlop tetején, magasan a város fölött állt a Boldog Herceg szobra” – így kezdődik Oscar Wilde meséje. A szobor egy kisfecske segítségével szétosztja minden értékét a város szegényei között. Amikor már semmije sem marad, s csupán egy díszeitől megfosztott torzó áll a talapzaton, a városi tanácsosok úgy döntenek, hogy beolvasztják és újrahasznosítják. A szíve azonban nem olvad, ezért kidobják – és elérkezik az a pillanat, amelyről a mai evangélium szól. Boldogok a szegények, a sírók, a szelídek, az éhezők, az irgalmasok, a tiszta szívűek, az üldözöttek és a Krisztusért gyalázatot szenvedők. Mint a mesében, úgy ragyog fel a jóság a hegyi beszéd kezdetén. A történet túlmutat rajtunk.
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria