Jézus megrendül ma, könnyekre fakad. A szerzetesi hagyományban fontos szerepe volt a sírásnak: „a könnyek adománya”. Isten adománya, ha tudunk még érzékenyek lenni a világ megrendítő eseményeire, az emberek szenvedésére. Meg kell rendülnünk Isten irántunk tanúsított szeretete miatt. Mennyi mindent kapunk tőle érdemtelenül! A sírás nem gyengeség, a sírás erő, és segít, hogy újra helyesen gondolkodjunk önmagunkról. A Keresztény szellemiség lexikona így ír: „»Istennek tetsző módon voltatok szomorúak, így miattunk semmiben sem szenvedtetek kárt. Az Istennek tetsző szomorúság ugyanis üdvös töredelmet eredményez, és azt senki sem bánja meg; a világ szomorúsága ellenben a halálba visz.” (2Kor 7,10) Jézus a boldogság egyik feltételének mondja a sírást: »Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert sírástok örömre fordul« (Lk 6,21). E szavak helyes értése talán újra utat nyithat a sírás régi bölcs értékeléséhez.”
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria