Nem csak az érdekli Jézust, hogy kinek tartják őt az emberek. Neki is megvan a véleménye a kortársairól. Jellemzésükre két gyerekkori példát hoz. A játékot, mert az egészséges gyerek játszik, de ezek nem! És a sírást, mert az jelzés a felnőttek felé, hogy vigyázat: Én is vagyok! Tulajdonképpen nem is gyerek az, aki ha furulyáznak, nem táncol, aki ha sírnak, nem sír. A felnőttek képesek erre, és érzéketlenségük utal sérült gyerekkorukra. Mégsem ez a valódi kontraszt az evangéliumban. Hanem az, hogy a nép Keresztelő Jánost megszállottnak, Jézust pedig kicsapongónak tartja. Így fejezi ki Jézus, hogy képtelen a helyzet, mert bármit tesz, bármit mond, nemzedékének semmi sem felel meg.
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria