Útravaló – 2024. január 2.

Nagy Szent Vazul és Nazianzi Szent Gergely jó barátok voltak. Úgy beszélnek magukról, mint két testben egy lélek. A mai ember, úgy látom, ennek éppen a fordítottját éli meg. Kénytelen úgy tekinteni magára, mint egy testben két lélek, két gondolkodó és két döntési központ. Szétesett belső világa van, ahol az egyes részek viaskodnak egymással. A keresztény kultúra fölértékelte az emberi személyt, ami jó dolog. De az már nem jó, hogy a személyből individuum lett, és sok ember úgy él, hogy látja ugyan a többieket, de a lelke mélyén egyedül van. Carlo Carretto Városban pusztai magányod című könyvében beszél erről a lelkiállapotról, de nem vészjósló hangon, hanem megmutatva, mit lehet kihozni ebből.

Magyar Kurír