„A kő, mit az építők megvetettek, szegletkővé lett. Az Úr művelte ezeket, csodálatos szemünk előtt, amit cselekedett.” Az Atya elküldte egyetlen Fiát, s mi, akik gonoszak vagyunk, megöltük őt, és folyamatosan megöljük gonoszságainkkal, bűneinkkel. Nem becsüljük, sőt sokszor megvetjük. Amikor kidobjuk életünk szőlőskertjéből, vagy úgy teszünk, mintha a miénk lenne a szőlő. Mit tesz a szőlő ura? Hányszor provokálom Istent, amikor megvetem Fiának parancsait? Úgy tesszük a dolgainkat és úgy használjuk a teremtett világ javait, mintha örökké itt a földön élnénk. Önző módon élem-e az életem, habzsolom-e a világ mulandó értékeit? Vélt vagy valós szükségleteim az elsődleges szempontok számomra?
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria