A mai olvasmány elénk állítja a kérdést: merünk-e áldozatvállalásaink, akár igazságtalan vagy mértéken túli áldozataink kapcsán szelídek maradni? A szelídség nem elvtelenség vagy tehetetlenség, hanem mindannak hittel, belső nyugalommal való megélése, ami velünk történik. Az ószövetségi igazak ezekben a helyzeteikben arra az Istenre szegezik tekintetüket, akinél van és aki maga az Igazság. Mi, újszövetségi emberek pedig már azt is látjuk a szenvedő Szolga előképében, hogy a Fiú mint Bárány inkább magára vette a gonoszok bűnét, minthogy elpusztítsa őket: életét halálra adta, és a gonosztevők közé sorolták, noha sokak vétkeit hordozta, és közben imádkozott a bűnösökért (Iz 53,12).
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria