Útravaló – 2025. január 1., Szűz Mária, Isten Anyja

Nézőpont – 2025. január 1., szerda | 5:00

Napról napra közreadjuk a napi olvasmányokhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Januárban Földi István címzetes esperes, keszthelyi plébános ad útravalót.

Áldjon meg az Úr és oltalmazzon! A papi áldást maga Isten sugallja népe számára. Szükségünk van Isten áldására? Sokan válaszolják erre napjainkban, hogy akkor, ha én nem tudok megoldani valamit. Megindítóan szép ez az áldás. „Ragyogtassa rád arcát az Úr!” Istent látni, arcának ragyogását szemlélni. Erre vágyik az ember az első bűn elkövetése óta, mert a teremtésekor még láthatta Isten arcát, de elfordította tekintetét, és elvesztette ezt a belső fényt. Sőt, félt ettől a tekintettől, ezért takarta be arcát, ha Istennel beszélt. Ott, a betlehemi barlangistállóban pedig a maga istengyermeki tisztaságában felragyogott ez az istenarc, és kiáradt a szeretet. A Teremtő teremtménnyé lett, közel jött hozzánk. Annyira közel, hogy láthassuk az arcát. Mi azonban nem ismerjük fel őt, ahogy a tanítványok sem. Gondoljunk csak Fülöp kérésére: „Mutasd meg nekünk az Atyát!” Naponta találkozol vele, jelen van az életedben, és áldása mindennap elkísér! Felismered-e őt? Jézus, oly régóta velem vagy, és mégsem ismerlek fel!

Az áldás, amit az Úr egykor Izraelnek adott, Jézusban minden népre kiterjed. Isten benne áld meg „minden lelki áldással” minden embert, mindazokat, akik őszinte szívvel keresik őt. Az ő nevében és áldásával kezdjük ezt az új esztendőt, és kérjük tőle a béke drága ajándékát világunk háborús zajában.

Nem gondolhatunk a „nyolcnapos” Jézusra anélkül, hogy ne gondolnánk édesanyjára is. A liturgia ma a Szűzanya felé fordul, aki észrevétlenül jelen van mindenütt, ahol ott van isteni Fia. Mária égi közbenjárását kérjük az új év első napján. Szent Pál a szentleckében arról beszélt, hogy „Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született”, hogy kiváltson minket a törvény rabszolgaságából, és Isten fiává lehessünk. Isten Fiának megtestesülése szűzi módon, de az emberi természet rendes útján történt. Máriától, egy asszonytól született. Teste Mária testéből, vére a véréből lett. Istenként az ő tejével táplálkozott, és Mária ajka Isten ajkát érintette. Ez a tény emberként állítja be Jézust az emberek közé. Ezért vagyunk a testvérei, ezért vált meg minket, és így részesít az isteni gyermekké fogadás kegyelmében, mivel test szerint a testvérei vagyunk. Az örökbefogadás kegyelmét Márián keresztül kaptuk meg, aki Krisztus anyjaként anyja lett mindazoknak, akik Krisztusban Isten gyermekei lettek.

Az evangélium Máriát mutatja be, anyai hivatásának teljesítése közben. Lukács szerint Mária Jézus születése után fogadja a pásztorokat, boldogan mutatja meg nekik a Gyermeket, és figyelmesen hallgatja, amit azok elmondanak az angyal által hírül adott nagy dolgokról. Azután eltávoztak a pásztorok, mert látták őt, aki jászolban feküdt. Mária ott maradt Fia mellett, emlékezetébe véste a pásztorok szavait, és gyakran elgondolkodott rajtuk. Mária nemcsak azért anyja Jézusnak, mert testet és vért adott neki, hanem azért is, mert behatolt misztériumába és eggyé vált vele. Áldott az asszonyok között, mert maga az áldás született tőle. Általa teljesedett be Isten terve: az Ige megtestesülése és a mi megistenülésünk. Mária meghív minket, hogy kövessük a hitben és Isten akaratának elfogadásában, hogy áldása bennünk is áldássá váljék mindazok számára, akikkel találkozunk az új esztendőben.

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria