Útravaló – 2025. május 17.

Mintha logikai ellentmondás lenne Jézusnak az Atyához fűződő kapcsolatában. A feszültség forrása a két isteni személy egymásban való léte, illetve a Fiú tevékenysége. A feloldást is megadja Jézus: „A szavakat, amelyeket hozzátok intézek, nem magamtól mondom, és a tetteket is Atyám cselekszi, aki bennem van.” Ami annyit jelent, hogy Krisztus az Atyának a kimondott szava, ő az igazi kinyilatkoztatás. Hinni Istenben – csak a transzcendens személyében – még nem jelenti a kereszténységet, mert a gondolkodó ember előbb-utóbb ráébred Isten létére. De van egy közvetlenebb út is: maga Krisztus, a második isteni személy, aki „a láthatatlan Isten képmása, minden teremtmény elsőszülötte” (Kol 1,15). Torz istenképhez vezetne, ha megrekednénk csak a gyermek Jézusra tekintve, vagy a szenvedésben fájdalmas férfira nézve. Mert ő feltámadott módján személyesen van jelen, különösen a közösségben, a szentségekben és elsőrendű módon az Eucharisztiában.

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír