Az Apostolok Cselekedeteiből olvasott mai szakasz egy furcsa és megmagyarázhatatlan dologra hívja fel a figyelmünket. „Ti most magatok elé idéztek minket, mert egy nyomorék emberrel jót tettünk. Kérdőre vontok, kinek a nevében gyógyítottuk meg.” Hogy eltorzult az értékítélete annak, aki a jó miatt kéri számon a másikat. A hivatalban lévőknek persze ez a dolguk: a játékszabályokat be kell tartatni, tartani. De azért mindig érdemes gyanakodni: miért zavar a másikban a jó? Csak nem irigy vagyok? Az irigység nagy torzító: mindennek a fonákját láttatja, mindent rossznak tartat velünk, és mindent szeretne is rosszá tenni, hogy így igazolja magát. Tudok még őszintén örülni annak, hogy Isten megváltott bennünket, mindenkit, még azokat is, akiket én nem szeretek?
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
