„Kapálni nem tudok, koldulni szégyellek” (Lk 16.3). Előfordult-e már velünk, hogy társadalmi osztályt váltottunk? De nem felfelé, hanem lefelé, és nem örömmel, hanem kényszerből. Nyilván mindenki fölfelé törekszik, vagy a meglévőhöz foggal-körömmel ragaszkodik, lefelé pedig általában esni szoktunk. Aki lejjebb esik, azt azok fogadják, akiket addig lenézett, vagy éppenséggel azok, akikből addig élt. Ez az intéző nagyon megijedt a számonkéréstől, és úgy próbál trükközni, hogy urának adósai számára rokonszenves legyen. Hasznot hozhatnak még ezek a gesztusok. Nem túl nagy számban vannak, akik önként, Isten iránti fogadalomból vállalják a szegénységet. Mi hogyan vélekedünk azokról, akik lecsúsztak, vagy azokról, akik a megszokott baráti körhöz igazodva kirívó életet élnek? Krisztusi szemmel nézzük őket?
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
