A jó testvériség mérce, ami kiemel önzésemből, a labirintusból, ahová terveim, álmaim, problémáimmal való túlzott bíbelődésem, elfoglaltságaim zárnak, amelyekbe bemenekülök, hogy elkerüljem a benső átalakulást. Milyen nagy ajándék, ha a másiktól tanulhatok például anyagiakban való őszinteséget, pontos munkavégzést, önmagamtól való elszakadást. Vagy amikor közösségben, családban az ösztönző szeretettel eljuttatom a másikhoz Isten szavát és engedem azt szóhoz jutni benne, segítek neki felülemelkedni magán. Kiket adott mellém az ég ilyen megmentőként? Hova rendelt engem, hogy ezt a felemelő szeretetet gyakoroljam mint az evangéliumi testvériség kibontakoztatóját?
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
