Vágyakozunk a béke után – Templommegáldás Szent Miklós napján Keszthelyen

A szentmise előtt a Magyar Rádió Gyermekkórusa adott magas színvonalú és lélekemelő koncertet, amely bensőséges hangulatot teremtett. A koncertet követően Szent Miklós püspök is megérkezett, aki nagy örömet szerzett a jelen lévő gyermekeknek, és személyesen ajándékozta meg őket.

Ezt követően Udvardy György veszprémi érsek meggyújtotta a templom adventi koszorúján a második gyertyát.

A szentmise elején Földi István plébános kérte az érseket, hogy áldja meg a felújított templombelsőt; a munkálatok csaknem másfél évig tartottak. A felújítás magában foglalta a régi orgona takarítását, felújítását, a templom világításának teljes cseréjét, falainak és ablakainak teljes tisztítását, új énekkivetítő rendszer építését, valamint a templom teljes, egységes szőnyegezését, a főoltári és miséző oltár tisztítását, javítását. A munkálatok a hívek adományaiból valósultak meg, ami – ahogy a plébános fogalmazott – jól mutatja, „hogy a keszthelyiek mennyire szeretik templomukat”.

A templombelső megáldásakor az érsek imájában a hívekért is könyörgött: „Hallgasd meg mindenkor a szent helyen imádkozó, hozzád forduló népedet. Teljesítsd vágyait és kéréseit, és lásd el minden szükségessel.” Végül azért fohászkodott, hogy a közösség „egyre készségesebben és figyelmesebb lélekkel szolgálhasson” az oltárnál, amely „látható jelként hirdeti Krisztus és az Egyház titkát.”

Homíliájában a főpásztor az isteni béke iránti emberi vágyat állította középpontba. Az ószövetségi olvasmány kapcsán így fogalmazott: „Vágyakozunk a béke után, vágyakozunk az isteni rend után. Lehet-e, hogy együtt legelészik a bárány és a farkas?” Ez a jövendölés – mondta – „gyönyörű kép arról, hogy békét várunk, békességet akarunk”.

A veszprémi érsek emlékeztetett az evangéliumi felszólításra – „Készítsétek elő az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit” – arra hív, hogy a készületben „tevékenyen, aktívan vegyünk részt”. Mégis jogos a kérdés: „Miért lanyhulunk el? Miért tűnik el szemünk elől sok esetben a reménység?”

Hangsúlyozta, az evangélium nem vádbeszéd, hanem meghívás. Akkor tévesztjük el az irányt, „amikor az életünkben összekeveredik a fontos és a lényeges, a sürgető és a lényeges”, illetve amikor „beköltözik az életembe a kényelem, amikor már én leszek a középpontban.” Ilyenkor az elvárások nem a békét szolgálják, hanem széthúzást, békétlenséget eredményeznek.

Az érsek szerint az ember könnyen elveszíti tájékozódását: „könnyen föladom az örök élet reményét rövid távú reménykedésekért”, s ilyenkor „szükségszerűen rossz és fölösleges kérdéseket teszek fel”. Advent ezért arra hív, hogy visszataláljunk ahhoz a méltósághoz, „amire meghívott bennünket az Isten.”

A főpásztor az adventi készület céljáról így beszélt: „Az emberiség várakozásának a lelkületét öltjük magunkra, mert mi magunk is a lényegest akarjuk az életünkben felfedezni. Az igazságot akarjuk, ez a lényeges, és az Istennel akarunk élni minden mást megelőzően.”

A szentmise végén Földi István plébános mondott köszönetet mindazoknak, akik részt vettek a templom megújításában. „Külön köszönet illeti mindazokat a segítőket és önkénteseket, akik áldozatos munkájukkal, szeretettel és odaadással hozzájárultak a munkálatok megvalósításához” – mondta.

Az ünnep zenei szolgálatát a Salve Regina Kórus végezte, C. Tóth Zoltán orgonista-karnagy vezetésével.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír