Vallásközi konferenciát tartanak Tihanyban

A konferenciát az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága közösen szervezte.

A rendezvény házigazdája, Korzenszky Richárd, a Tihanyi Bencés Apátság perjele kiemelte: amikor egyre nagyobb a szakadék szegények és gazdagok között, a világ nem egy táján háború pusztít, százezrek és milliók válnak földönfutóvá, az egyházaknak különösen nagy a felelősségük.

Ki kell mondani, hogy az egyházak felelőssége közösségi és politikai felelősség is egyben. Nem pártpolitikai, hanem pártok politikáján felül álló szent kihívás – mutatott rá a perjel, aki a konferenciát jó alkalomnak nevezte arra, hogy a résztvevők egymás hitét megtapasztalva megerősödjenek a saját hitükben, az igazságosság, a béke és az öröm szolgálatában.

Egyetlen állam sem mondhat le arról az erkölcsformáló erőről, amelyet a vallási közösségek, az egyházak jelentenek. Az egyházak értéket őriznek, tartanak fenn és újítanak meg – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Hozzátette: fontos a vallási közösségek szociális, egészségügyi, kulturális és oktatás-nevelési felelőssége, de mindezek következmények, annak a belső erőnek a következményei, amely az egyházakat értékközösséggé teszi.

Balog Zoltán beszédében arra is kitért, hogy a konferencia elnevezésében szereplő út-szimbólum fontos üzenetet tartalmaz: ha nem is mindig közös az út, ugyanazon cél felé haladunk, és ezáltal az egyházak egyre közelebb kerülhetnek egymáshoz.

Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete köszöntőjében arról beszélt, az emberiség történetében a vallások sokszor nem egyesítettek, hanem a különbségeket hozták felszínre. Napjainkban azonban szerinte pozitív változások kezdődtek.

A nagykövet utalt a Nostra aetate kezdetű nyilatkozatra, amelyet 1965-ben bocsátott ki a II. vatikáni zsinat a katolikus egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról, s amely elítéli az antiszemitizmust és párbeszédre szólít fel. Pozitív példaként említette továbbá Ilan Mor, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóinak kötelező tantárgy lesz a holokauszt története.

Réthelyi Miklós, az UNESCO magyar nemzeti bizottságának elnöke arra emlékeztetett, hogy az európai kultúrkör a tudomány, a filozófia, a vallás és a művészet egységére épült. Majd hozzátette: a mai tudásalapú társadalomban a vallás a közéletből egyre inkább a magánéleti szférába kerül, azonban a vallásoknak napjainkban is a tudományt, a filozófiát és a művészeteket szükségszerűen kiegészítő és értékekkel megtöltő elemeknek kell lenniük.

A konferencia június 16-i plenáris ülésén Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a mai társadalom vallási értékeiről, Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke a vallási közösségek európai helyzetéről, Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke pedig az Európában megjelenő rejtett és nyílt vallásellenességről tartott előadást.

Fotó: MTI

Magyar Kurír