VALÓSÁGOS – Lackfi János versével kívánunk áldott, örömteli, fényes húsvéti ünnepet!

Lackfi János

VALÓSÁGOS

Figyelj, tesó, ezzel a feltámadás-dologgal
kapcsolatban sokan nagyon mellélőnek,
belelovallják magukat, pedig teológiailag nézve
bonyolultabb ez annál, hogysem elhamarkodott
következtetéseket vonhassunk le idejekorán.
Ott van például Lázár esete, közelről láttam
az egészet, és világos, hogy valaki feltámasztásához
kell egy élő ember, aki átadja magát Istennek,
aztán mikor Isten akaratára teljesen ráhangolódott,
a kegyelem villámcsapás-szerűen megnyilvánul
a keze nyomán, és megtörténik a csoda.
Ám a barlangsírban egyedül fekvő Jézust ugyan
ki támasztotta volna fel a halálból, talán Lázár?
Vagy én? Vagy te? Ki hallott már olyanról,
hogy egy ember, bármennyire Istennek átadott
személy legyen is, csak úgy magától feltámadjon.
Senki se teszi rá a kezét, senki se mond felette imát,
senki se melegíti fel testével, csak úgy gondol egyet,
és passz, elég volt már a halálból, hát felkel.
Átnyálazhatod az egész Szentírást, egyik próféta
se csinált soha még ilyet. Jó, persze, értem én,
Jézus több volt, mint próféta, ő volt a legnagyobb.
De ugyan miért menne itt szembe a törvénnyel?
Ki és mit nyerne vele? Mária Magdolna szerintem
kicsit szeret képzelődni, elvette az eszét a fájdalom,
amúgy korábban sem a teológiai jártasságáért
szerettük, ne érts félre, persze csupa szív meg lélek.
Az meg, hogy az emmauszi úton, a sötétben
egy idegen kire hasonlít, és mennyire jártas
az Isten dolgaiban, hadd ne legyen már nyomós érv
bármi mellett vagy ellen. Annyit mondhatok,
nálam jobban senki sem szeretné Jézust
feltámadt testben látni, bárcsak újra megölelhetném,
csak még egyszer nézne úgy,
ahogy más ember nézni nem tud.
Szóval felejtsd el, én azt mondom,
babonaság az egész, Isten nem kopog be
csak úgy az ajtón, hogy helló, jöttem!
Nekünk kell megoldani most már a dolgokat, nincs mese…
Na ne, Uram, csakugyan te vagy az?
Persze bugyuta kérdés, hát persze, hogy te vagy,
nem lehet más, Úristen, hát akkor mégis így…
Most omlott össze nagy robajjal egy újabb
parádés elméletem, de ettől még soha nem voltam
ilyen elképesztően boldog. Hadd tapintsam meg
a kezedet, ruhádat, szakálladat, hadd érezzem az illatodat.
Milyen a feltámadás illata? Szóval akkor így kell élnünk,
tényleg testté lett az Ige, a te testeddé.
Hagyjuk a szimbólumokat, a test, az test,
a vér, az vér, csupa forró élet, és ebben én már
benne akarok maradni, amíg csak élek, olyan jó,
hogy ennyire eszelősen valóságos vagy,
nem csak egy a sok lehetséges,
kiagyalható elmélet közül.

Fotó: Wikipédia (Luca Giordano, Feltámadás, 1665)

Magyar Kurír

A vers nyomtatott változata az Új Ember 2024. március 31. – április 7-i ünnepi számában jelent meg.