Az ország különböző pontjairól – Patakról, Fótról, Nyíregyházáról és természetesen Mátészalkáról – érkező gyermekek bejárták Mátészalka utcáit, közösségi házait, kulturális helyszíneit, miközben a tábor fő mottója – „A reményben legyetek derűsek” (Róm 12,12) – vezérfonalként szőtte át a programokat és lelki élményeket.
A tábort a mátészalkai missziós csoport animátora, Bene Anasztázia Emese szervezte. Munkájában ötletekkel Bodnár Attila atya, a szervezésben és lebonyolításban jobbkeze, Szabóné Cseppentő Ildikó katekéta, a megvalósításban Kicsák János atya segítették. A tábor második napján a programok gördülékeny kivitelezésébe a Móricz Zsigmond Görögkatolikus Kéttannyelvű Óvoda és Általános Iskola pedagógusai közül is bekapcsolódtak néhányan. A táborozók ellátását az egyházközség lelkes önkéntesei vállalták.
A Szent Gyermekség Műve Magyarországon tizenöt aktív csoportot számlál – ez több mint ezer olyan gyermeket jelent, akik egész évben kis imáikkal és felajánlásaikkal másokon segítenek. A nyári tábor számukra nemcsak jutalom, hanem a küldetés megerősítése is. A hétvége során a résztvevők négy különböző csoportban vettek részt kulturális és kézműves-foglalkozásokon, miközben mindennap közös szertartásokkal és imádsággal mélyítették hitüket és elköteleződésüket.
A szombati nap lelki csúcspontját a közös Szent Liturgia jelentette, amelyet Bodnár Attila és Kicsák János görögkatolikus papok mutattak be az indiai Tete Remis atyával, a Pápai Missziós Művek magyarországi megbízottjával együtt. A liturgián részt vett Szocska A. Ábel megyéspüspök is, aki prédikációjában arról beszélt a gyermekeknek, hogy a keresztény ember sosem reménytelen, mert Isten segítsége mindig elérhető. A püspök egy szemléletes példával érzékeltette ezt, hangsúlyozva, hogy mi a missziós gyermekek feladata:
továbbadni ezt a reményt a világban, s a bizonyosságot, hogy van támaszunk, segítőnk, maga az Úr.
A szertartás különösen ünnepélyes mozzanata volt, amikor tizenöt gyermek tett ígéretet arra, hogy csatlakozik a missziós gyermekek közösségéhez, hivatalosan is magára öltve a küldetés jelképét: a zöld sapkát és a rózsafüzért, amelyet az imafüzetecskével együtt Szocska A. Ábel püspök és a jelen lévő atyák adtak át nekik.
A kegytemplom padsoraiban ülő gyermekek színes pólóikban küldetésük jelképét, a színes rózsafüzér szemeit idézték: a kontinenseket jelentő különböző színek szimbolikusan is kifejezik az egységet a sokféleségben, ahogyan a világ különböző részein élő gyermekek is közös célért imádkoznak – a békéért, a szegényekért, az evangélium terjedéséért. E szombati liturgiát különösen is a kárpátaljai testvérekért ajánlották fel.
A szertartás végén Tete Remis atya köszönetet mondott Szocska A. Ábel püspöknek és a Nyíregyházi Egyházmegyének a vendéglátásért és támogatásért: immár harmadik alkalommal szervezhették a tábort az egyházmegye területén: kétszer Nyíregyházán, most pedig Mátészalkán (az évek során sokfelé táborozhattak már az országban a missziós gyermekek).
Szombaton Máriapócson töltötték az idő nagy részét, ahol a fatemplommal, a bazilita rendházzal, a kegykép történetével ismerkedhettek játékos feladatok segítségével, este pedig táncház várta őket.
A megerősített missziós elköteleződés – ha mégoly fiatal is a korosztály, melyben megélik ezt a küldetést, az újonnan fogadalmat tett gyermekek, a közösen átélt lelki és közösségi élmények mind-mind arról tanúskodnak, hogy a misszió nem csupán messzi országok ügye, hanem élő, eleven feladat itt és most is, amelynek legfőbb ereje: maga az Isten.
Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra
Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria















