A bemutatón részt vett Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök, apostoli kormányzó, Böcskei László nagyváradi megyéspüspök, Angi János, a Déri Múzeum igazgatója és Lakatos Adél, a Kalocsai Érseki Kincstár vezetője, aki a katalógust ismertette.
Bosák Nándor nyugalmazott megyéspüspök a bemutatón utalt a debreceni katolikus újjászületés 300. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévre, amely abból a szándékból jött létre, hogy a múltban megtalált üzeneteket a jövőre vonatkoztassuk. A főpásztor a 300 évre való visszatekintést a jövő forrásának nevezte, így a múltra utaló katolikus újjászületés alkotó gondolkodást, közös keresést foglal magában, vallási, kulturális és közösségi vonatkozásban is.
A kiállítás az emlékév kiemelkedő rendezvénye volt. A tárgyak a külső szemlélő számára e világi gazdagságot jelentenek, de igazi értéküket abban hordozzák, hogy olyan dolgokra irányítják a figyelmet, ami a lélekben van – emelte ki a főpásztor.
Böcskei László püspök a kiállítás fogadtatására és üzenetére emlékeztetett. Elmondta, a látogatók olyan világgal szembesülhettek, amelynek minden részletében Isten alkotásának szépsége fedezhető fel. Majd feltette a kérdést, megérti-e a mai ember azt, hogy ezek a szakrális tárgyak nemcsak a művészeti értékeket, hanem Isten gazdagságát is láttatják.
„Ne gyűjtsetek magatoknak kincset a földön, ahol moly rágja és rozsda marja, s ahol betörnek és ellopják a tolvajok! A mennyben gyűjtsetek kincset, ahol nem rágja moly és nem marja rozsda, s ahol nem törnek be és nem lopják el a tolvajok! Ahol a kincsed, ott a szíved is (Mt 6,19–21)” – idézte a főpásztor az evangéliumot, amely arról a tisztánlátásról szól, amiben a mai ember helyesen el tud helyezkedni a mindent magával ragadó világban. A jó ember jó kincsekből jót vesz elő – tette hozzá. A katalógus abból az elgondolásból jött létre, hogy továbbvezessen bennünket kincseink feltárásához és azok megértéséhez, azt is szolgálva, hogy a kincseket ne csupán a múzeumokban fedezzük fel, hanem a saját életünkben is.
Lakatos Adél bemutatta a katalógust, amelynek első részében Nagyvárad és Debrecen közös múltjáról olvashatunk. A kötet ehhez kapcsolódó első tanulmányát Orosz István professor emeritus írta Debrecen szabad királyi városi címének országgyűlési megerősítése és a katolikus megújulás címmel, amely arról a hosszú küzdelemről szól, melynek végén a város polgárainak sikerült megszerezniük a rendi országgyűlés hozzájárulását ahhoz, hogy Debrecent a szabad királyi városok sorába iktassák, és így elfoglalhassa végre az őt már régóta megillető helyet.
Balla Tünde Nagyvárad római katolikus egyházmegyéje című tanulmányában alapos, adatokban gazdag összegzést olvashatunk a nagyváradi püspökség történetéről, mely értékes hátteret ad és segítséget nyújt az olvasónak a katalógusban ismertetett tárgyi anyag térben és időben való elhelyezéséhez.
A nagyváradi püspökség kincstárának és művészeti gyűjteményének fordulatokban gazdag sorsát Lakatos-Balla Attila, a Szent László Egyházművészeti Múzeum vezetője, a kiállítás kurátora tanulmányának segítségével követhetjük nyomon. A középkori székesegyház és a középkori Nagyvárad műkincseiből semmi nem maradt fent az utókor számára. Az értékes, művészi kivitelű tárgyakat tartalmazó gyűjtemény gerince a Csáky Imre püspököt követő főpapok (Csáky Miklós, Forgách Pál és Patachich Ádám) idején jött létre.
Kiss Beatrix A kölcsönvett misztérium című tanulmánya zárja a katalógust, amely már átvezeti az olvasót a kiállítóterek tárlói közé.
A katalógus ezt követő részében a debreceni kiállításon bemutatott műtárgyak típus szerint rendszerezett, alapos, adatgazdag, gyönyörű felvételeket tartalmazó leltárát találhatjuk. A Debrecenben kiállított váradi kincsek természetesen a teljes gyűjtemény csekély részét jelentik csak; a festészeti anyag mintegy 5 százaléka, az ötvöstárgyak 3-4 százaléka, a liturgikus textíliák 5 százaléka, az egyházi néprajz (apácamunkák) 10 százaléka érkezett Debrecenbe.
Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Molnár Péter/Haon.hu
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria





