Varsóban is bemutatták az Esterházy János tiszteletére írt oratóriumot

Az Esterházy János tiszteletére írt oratórium (Esterházy-mise) varsói bemutatójával ért véget az idei márciusi lengyelországi Esterházy János-megemlékezéssorozat, melyet ünnepi szentmisével nyitott meg Kazimierz Nycz varsói bíboros az ursynówi kerületben lévő Boldog Gielniówi Władysławról elnevezett templomban. Ez előtt a templom előtt áll Esterházy János mellszobra.

Az időpont kiválasztása nem a véletlen műve volt, hisz a Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén megtartott bemutató napja egybeesett Isten szolgája, Esterházy János boldoggáavatási pere ünnepélyes krakkói megkezdésének negyedik évfordulójával. A Reconciliatio Esterházy János Egyesület, a varsói magyar nagykövetség és a varsói Liszt Intézet által szervezett bemutatót Kovács Orsolya nagykövet nyitotta meg. Ezt követően Körmendy Adrienne volt krakkói főkonzul ismertette Esterházy János életének és mártíriumának mai aktualitásait.

A mártírsorsú politikus anyja Elżbieta Tarnowska lengyel grófnő volt, így a katedrálist megtöltő közönség soraiban ott voltak Esterházy János lengyel rokonai is. A szentmisén jelen lévők hosszan tartó tetszésnyilvánítással köszönték meg a Bubnó Tamás által alapított Szent Efrém Kórus előadását és az azt záró, ukrán nyelven elénekelt békeimát.

Mint ismeretes, a mise egyes részletei hallhatók a Triptichon – Esterházy János élete és mártíromsága című, Zsigmond Dezső és Csányi János által jegyzett háromrészes magyar dokumentumfilmben is.

A film zenei anyagára építve Faragó Béla Erkel-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense komponálta meg az Esterházy-mise oratóriumot, melyet Cziglényi Boglárka szövegei tettek még hatásosabbá és megrendítőbbé. A szövegíró a zeneszerző által a katolikus mise mintájára megalkotott zenedarab latin szövegpasszusai közé emelte be Esterházy János leveleinek, imáinak és testvére, Mária naplójának egyes részeit. Így az alkotás a zene felemelő erejével nemcsak a vértanúságnak, hanem az igaz testvéri szeretetnek is emléket állít. Egyben rávilágít arra, hogy a szeretet ereje a kegyetlen megpróbáltatások tengerében is fel tudja emelni a lelket, mi több, a szenvedés által megtisztítva Isten közelségébe tudja vezetni azt.

Bogdan Bartold, a varsói Szent János-főkatedrális plébánosa meghatódva mondott köszönetet a lélekemelő művészeti élményért. A varsói bemutató előadói a Kárpát-medencei liturgiát művészi szinten ismerő és művelő Szent Efrém Férfikar mellett az Esterházy Mária gondolatait megszólaltató Breinich Beáta, a Magyar Állami Operaház szopránénekese és Kirkósa Tamás gordonkaművész voltak.

A mű szerzője, Faragó Béla a bemutató kapcsán elmondta: „Alkotóként teljes szívvel reméljük, hogy a magunk szerény eszközeivel hozzájárulhatunk a kelet-európai népek sorsközösségének felismeréséhez, valamint Esterházy János boldoggá avatásának ügyét is szolgáljuk.”

A varsói bemutatót fokozott médiaérdeklődés kísérte. Az előadást megelőző héten a lengyel köztelevízió két alkalommal is levetítette Grzegorz Kubaszko rendező Esterházy Jánosról szóló, Kitörölhetetlen történet című filmjét, a lengyel közrádió pedig több adásban is ismertette Esterházy János életének legfontosabb történéseit és magyar–lengyel vonatkozásait. A bemutatóról több tévécsatorna is felvételt készített és beszámolót közvetített.

Az oratórium következő előadására remélhetőleg Dunaszerdahelyen kerülhet sor, ahol a felvidéki magyarság is megismerkedhet e csodálatos alkotással, amely a szerző elmondása szerint Esterházy János élete és mártíriuma drámai erejének ihletésére látott napvilágot.

Szerző: Molnár Imre

Fotó: Kertész Péter

Magyar Kurír