Várszegi Asztrik emeritus főapát celebrált szentmisét augusztus 20-án Kolozsváron

A liturgiát énekével kísérte az Ars Nova Sacra budapesti énekegyüttes. Az asszisztenciával együtt vonultak be a Szent Mihály-templomba a testvérfelekezetek lelkészei, akik a szentmise után tartott kenyéráldásban imával vettek részt.

Bevezetőjében Várszegi Asztrik OSB testvéri szeretettel köszöntötte az ünneplő közösséget, és átadta Szent Márton monostora szerzeteseinek köszöntését. Elmondta, hálás a meghívásért, a vendéglátásért, a baráti közösségért, hogy e közösséggel lehet együtt az ünnepen, amelyen az országalapító, egyházszervező nagyságra emlékezünk.

Szent István elkötelezett ember volt – mondta –, aki nem hatalmi érdekből cselekedett. Azt akarta, hogy a krisztusi üzenet eljusson a Kárpát-medencébe érkező magyarokhoz. Nem szerkezetet akart teremteni, nem kereteket; nem is intézményt; nem is az anyagiak vezették, hanem Isten igéje – emelte ki homíliájában az emeritus pannonhalmi főapát. – Rendelkezése értelmében tíz falunak egy templomot kellett építenie, fenntartania. Ma ennek talán az felelne meg leginkább, ha minden tíz közösségnek volna egy centruma, ahol hallani lehet Isten igéjét. Mindenben eligazít Isten igéje: megvilágosít, lelkesít, megtanít, hogy viszonyulj magadhoz, az egészségedhez, másokhoz, mindenhez.

Az ünnep mindig időszerű üzenetét egy szentírási mondatban össze lehet foglalni: Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. Jézus tanítványai Isten országának örömhírét vitték el a világba. Az örömhír az életről szól, arról, miként tapasztaljuk meg Isten szeretetét, hogyan kell egymáshoz viszonyulnunk, mit jelent népben, közösségben, a bűnöktől szabadon és boldogan élni.

Szent István király azt akarta, hogy népének is része legyen Isten országának örömében. Királyi kézben egyesítette a törvénykezést, az Egyház szervezését. Hatalma eszköztárával felülről építette az Egyházat. Ma így szólna hozzánk:

Jézus Krisztus jóhírét előbb magatok fogadjátok be, tapasztaljátok meg, és éljetek ebből. Én felépítettem hatalommal felülről, ti folytassátok alulról építve.

Alapot vetni a hitben – hangsúlyozta az emeritus főapát. – Az alap a sziklán nyugodjon, hogy az új építmény biztonságot nyújtson a családnak és tagjainak. Egy szétesett, gyökeresen megváltozott, elvilágiasodott társadalomban más út nem lehetséges. Feudális, tekintélyi, barokk mentalitású egyházat már nem lehetne szervezni; nem működne.

A szentmisén felolvasott szentírási szövegek nem utalnak arra, hogy mit hogyan kellene magunkon kívül megváltoztatni a világban; annál többet mondanak azonban arról, hogy szívünkben minek kell megváltoznia, miként kell Istenhez, önmagunkhoz és egymáshoz viszonyulnunk. A Példabeszédek könyvében olvassuk: „Nagy gonddal őrizd a szívedet, mert hiszen belőle indul ki az élet.” A szívünk vágyai szerint cselekszünk, ezért fontos, hogy tiszta legyen, a jóra, a helyesre törekedjék.

Az Egyház előrezarándokol a történelem útján, és Isten támogatásával alulról építkezik, lélektől lélekig, közösségtől közösségig adja tovább az örömhírt.

Krisztust ma, a ma emberének és társadalmában kell hirdetni és tanúsítani sok türelemmel, emberi jósággal és megértéssel, mindenekelőtt vonzó példával. Csak a tevékeny, a törődő szeretet hatékony – fogalmazott Várszegi Asztrik.

Ferenc pápa szavait idézve zárta homíliáját: arra vagyunk hivatottak, hogy szembenézzünk olyan nagy kérdésekkel, amelyekre nincs egyszerű válasz, hanem arra ösztönöznek, hogy

induljunk el, haladjuk meg önmagunkat, lépjünk túl önmagunkon. Keres és kockáztat: ezek a zarándokélet igéi, szavai.

A szentmise áldásai után a magyarok kenyerének megáldása következett.

A kenyerek útjáról a Kárpát-medencében a Magyarok kenyere program felelőse, Horváth Vivien beszélt.

Rácz Norbert unitárius, Bibza Gábor református és Fehér Attila evangélikus lelkész rövid ima után megáldotta az előkészített kenyereket, cipókat, amelyeket Várszegi Asztrik OSB szenteltvízzel is meghintett.

A Szent István-napi péktermékeket kalotaszegi viseletbe öltözött lányok és fiúk a templom bejáratánál kínálták a jelenlévőknek, miközben egy fúvósegyüttes koncertet adott a templomtoronyból.

Szöveg: Bodó Márta

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Magyarország kolozsvári főkonzulátusa; Bodó Márta

Magyar Kurír