A Vaszaryakról nyílt kiállítás Balatonfüreden a volt esztergomi érsek emlékére

A kiállítást Vaszary Kolos (1832–1915) halálának 100. évfordulója alkalmából rendezik meg, az egykori bíboros-hercegprímás emlékére. A Vaszary Galéria és a Magyar Nemzeti Galéria közös kamaratárlatán huszonegy festményt mutatnak be a Nemzeti Galéria, az esztergomi Keresztény Múzeum, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum és a Tihanyi Bencés Apátság gyűjteményeiből, de most először találkozhat a közönség a Nemzeti Bank Értéktár programjának keretében külföldi magánygyűjteményből nemrég megvásárolt, Kereszténység (1924) című remekművel is. A festmény csaknem fél évszázada került ki a szakma és a közönség látóköréből, a Nemzeti Galéria 2007-ben rendezett Vaszary János gyűjteményes kiállítását megelőzően eredménytelenül keresték az úgynevezett „Wanted” művek sorában.

A kiállítás az alábbi hét témaegység mentén mutatja be a műveket:

– a Vaszary-villa

– Vaszary Kolos (1832–1915) főpásztor

– Vaszary János (1867–1939) festőművész

– Vaszary János egyházi megbízásai, bibliai és vallási témájú művei

– Vaszary János és a Balaton – a tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézet számára készült Víz alatti világ (1928) című pannó

– a tenger, a strandok és a fürdőzők világa Vaszary képein

– a Vaszary család művész tagjai

A tárlaton témák szerint csoportosítva Vaszary Kolos személyéhez, a Vaszary-villához, a Balatonhoz – a szűkebb és tágabb helyszínhez – kapcsolódva sorjáznak Vaszary János festményei. A látottakat gazdagon illusztrált, nagy méretű magyar és angol nyelvű tablók teszik teljessé.

A Vaszary-villa

A Czigler Győző műegyetemi tanár – a bencés rend füredi építkezéseiről már ismert építész – által tervezett villa építési munkálatai 1891 őszén, Vaszary Kolos főapátsága alatt kezdődtek, és a neobarokk stílusú palota 1892 nyarára vált lakhatóvá. Ettől kezdve Vaszary Kolos rendszeresen itt töltötte a nyarakat, majd a főpásztor életének utolsó két évében a villa állandó lakhelyéül szolgált.

Az épületegyüttes és parkja 2004 óta műemléki védettséget élvez. A hányatott sorsú villa a 2010-re megvalósult restaurálással ismét Balatonfüred egyik legrangosabb és legjelentősebb épülete lett.

Vaszary Kolos (1832-1915) főpásztor

Vaszary Kolos 1847-ben kérte felvételét a Szent Benedek-rendbe. A próbaévet 1847. szeptember 15-én kezdte, ekkor kapta a Kolos szerzetesi nevet. A bencés teológiai és tanárképző főiskolán folytatta tanulmányait, majd 1854. június 6-án tett örökfogadalmat. Tanári pályafutása Komáromhoz, Pápához, Esztergomhoz és Győrhöz kötődött. 1885. április 28-án Ferenc József a magyar bencések kívánságára pannonhalmi főapáttá nevezte ki. 1891. október 27-én Magyarország hercegprímási és esztergomi érseki kinevezését kapta: püspökké szentelése 1892. február 7-én, bíborosi kinevezése 1893. január 16-án történt meg.

1898 júniusában Balatonfüred község díszpolgárává választotta Vaszary Kolost.

A főpap vonásait számos alkalommal megörökítette Vaszary János festőművész, a püspök unokaöccse. A kutatások eddig több mint tíz festményt és néhány grafikai portrét azonosítottak. E Vaszary Kolos-arcképek a hazai múzeumokban, magyarországi és erdélyi egyházi tulajdonban, valamint magángyűjteményekben találhatók.

A Vaszary-villa kiállítására az esztergomi Keresztény Múzeum és a Tihanyi Bencés Apátság gyűjteményeiben őrzött kiemelkedő kvalitású képmások kerültek.

Vaszary János (1867–1939) festőművész

Vaszary János a 20. század eleji modern magyar művészet egyik kulcsfigurája. Életműve stiláris szempontból nehezen besorolható, munkásságán a 19. és a 20. század számos áramlata nyomot hagyott. Sokat utazott, és naprakész tájékozottságának köszönhetően jól ismerte a legfrissebb törekvéseket és a progresszív áramlatokat. Alkotói pályáján ugyanakkor mindvégig a tárgyi valósághoz kötődött. A szakadatlan újrakezdés és a soha ki nem hunyó kísérletező kedv jellemezte sokszínű és páratlanul gazdag festészetét.

Vaszary János egyházi megbízásai, bibliai és vallási témájú művei

Vaszary Kolos az ifjú festőművész patrónusa volt, tanulóéveit anyagiakkal, pályakezdését pedig egyházi megrendelésekkel támogatta. A hercegprímás közvetítésével kapott megrendelést Vaszary a kapolyi Szent Mihály-templom (Szent Mihály magyar ruhában, 1890), a balatonfüredi Kerektemplom (Krisztus a kereszten, 1891), a nagyradai plébániatemplom (Szent István felajánlja a koronát Máriának, 1894), az esztergomi belvárosi templom (Szent Pál prédikál, Szent Péter gyógyít Róma főterén, a Forum Romanumon, 1896), a pataki Szentháromság-templom (Szentháromság, 1906) és az érsekvadkerti Szent András-templom (Szent András, 1917 körül) oltárképeire, valamint 1910 körül a pozsonyi Szent Erzsébet-templom homlokzati kerámiadíszére is.

A konkrét helyszínekre készült oltárképek mellett Vaszary munkásságában mindvégig kitüntetett helyet kaptak a vallásos témájú, bibliai ihletettségű festmények is. A sor szimbolista korszakának főműveitől kezdve avantgárd útkeresésein át, az 1918 és 1920 között született, drámai hangvételű Golgota és Krisztus siratása variációkon keresztül, egészen kiforrott időszakának nagyvárosi miliőbe helyezett kálváriamotívumáig ível (Bizánci Madonna, 1897; Ádám és Éva, 1900; Lázár feltámasztása, 1912; Kereszténység, 1924; Budapest kálváriája, 1936 körül).

Vaszary János és a Balaton. A tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézet számára készült Víz alatti világ (1928) című pannó

A Balaton témája mindvégig kitüntetett helyet kapott Vaszary János festészetében. A somogyi születésű művész fiatal korában sokat tartózkodott Keszthelyen, jól ismerte és kedvelte e vidéket. Az 1910-es években készült plein air szemléletű, dekoratív vásznain és fatábláin szinte évente, többször is megfestette a tavat és környékét. A magyar tengeren vitorlázók, strandolók sokasága később, az 1920-as és 1930-as években is rendre felbukkant képein. Egyetlen közintézménybe készült monumentális műve, a Víz alatti világ is a Balatonhoz kapcsolódott. A falképet 1928-ban Klebelsberg Kunó kultuszminiszter megbízásából készítette el a Kotsis Iván által tervezett tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézet (ma: MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete) számára.

A tenger, a strandok és a fürdőzők világa Vaszary képein

Vaszary János az 1920-as évek közepétől képein rajongással fordult a mediterrán vidékek, a tengerparti települések, a napfényes vízpartok festőileg izgalmas mozgalmassága felé. Egész nyarakat töltött az Adriai-tenger és a Riviéra különböző fürdőhelyein. Számos városban megfordult, mindenütt rajzolt, festett, vázlatozott, a vízparti látványt, a halászbárkák és vitorlások színes kavalkádját, a nyaralók strandéletének ellesett epizódjait örökítette meg.

A Vaszary család művésztagjai

A kiterjedt Vaszary családhoz számos olyan művész; festő, irodalmár és színész is tartozott, aki a magyar szellemi élet meghatározó alakja volt a 20. század első évtizedeiben. Ezek sorában emlékezik meg a kiállítás Gadányi Jenő (1896–1960) festőművész, Vaszary Piroska (1901–1965) színésznő, Vaszary Gábor (1897–1985) író, valamint ifj. Vaszary János (1899–1963) színpadi szerző és rendező munkásságáról.

A tárlat kurátora Plesznivy Edit művészettörténész.

Magyar Kurír