Vatikáni felhívás az ENSZ-hez: Senkit nem szabad kihagyni a védőoltásból

Luis Antonio Tagle bíboros, a Caritas Internationalis elnöke, valamint Peter Turkson bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdítása Dikasztériumának prefektusa, továbbá Aloysius John, a Nemzetközi Karitász főtitkára egyértelmű és részletes nyilatkozatban fordulnak az ENSZ-hez. Azt kérik, hogy minden ország – különösen a hátrányos helyzetű országok – számára tegyék elérhetővé a Covid–19-vírus elleni vakcinát.

A pandémia felszínre hozta az emberi lét törékenységét és sebezhetőségét – áll közleményükben. – A vírus terjedése ellen az emberi közösség igyekezett szolidárisan fellépni: szociális távolságtartással, karanténnal, a határok lezárásával, valamint a digitális technológia nagymértékű használatával.

Ferenc pápa többször hangsúlyozta, hogy a vírus egyesített bennünket, s hogy csak a szolidaritás által lábalhatunk ki a járványból.

Idén a védőoltások kerültek a figyelem középpontjába és adtak okot a reményre. Az északi félteke gazdag nemzetei pénzt fektettek be az oltóanyagok kifejlesztésébe, és most várják megtérülését. A vakcinába helyezték a reményt, hogy újraindulhasson a gazdasági és a társadalmi élet. Ám ez a folyamat a világ északi részét helyezte a középpontba, kihagyva a föld déli országait, ahol a szegények többsége él. A Nemzetközi Karitász és a vatikáni dikasztérium által közzétett nyilatkozat emlékeztet Ferenc pápa szavaira, aki mindenkit arra buzdított, hogy jelentkezzen az oltásra, mert ez a felelős viselkedés, mely a társadalom javára szolgál. Mindenkinek hozzá kell jutnia a vakcinához, senkit nem szabad kizárni belőle amiatt, mert szegény. A Szentszék is beoltatott szegény embereket – olvasható az ENSZ Biztonsági Tanácsának küldött dokumentumban.

Kulcsfontosságú pillanatban vagyunk, amikor megélhetjük a szeretetszolgálat csodáját, és együtt megmenthetjük a globalizált világot. Az oltóanyag egyenlőtlen elosztása problémát okoz a déli országokban, ahol égető szükség volna rá. Mindenki számára egyformán elérhetővé kell tenni a védőoltásokat. Aggódunk az afrikai közösségekért, valamint Latin-Amerika és Ázsia szegényebb nemzeteiért – írják a főpásztorok.

Az oltás eszközt ad a kezünkbe, hogy tiszteljük és megmentsük az élet ajándékát. Mivel pedig minden élet sérthetetlen, senkit nem szabad kihagyni a védőoltásból. A szegények, a kisebbségek, a menekültek, a kirekesztettek vannak a legjobban kitéve a vírusnak.

Erkölcsi kötelességünk gondoskodni róluk, ugyanis ha magukra hagyjuk őket, a közösséget is veszélyeztetjük. Kollektív jólétünk attól függ, hogyan gondoskodunk a legutolsókról.

A politikai vezetők ne csak saját nemzetük vagy politikai táboruk érdekét nézzék! Ez a pandémia világbiztonsági problémát vet föl, amely az egész emberi családot fenyegeti. Ha pusztán nemzeti stratégia szempontjából közelítjük meg a vakcinakérdést, teljes erkölcsi kudarchoz vezet, mert nem sietünk a leginkább kiszolgáltatottak segítségére az egész világon.

A jelenlegi vakcinaválságot a globális egészségügyi helyzet távlatában kell szemlélni. Sok kevésbé fejlett országban nem áll rendelkezésre megfelelő alaporvosi hálózat és eszköz ahhoz, hogy megfelelően tárolják az oltóanyagot. A távoli agrárövezetekben élők nincsenek kellőképpen felkészítve, és ki vannak téve más, ott elterjedt fertőző betegségeknek.

Ha a pandémia kezelése kicsúszik a déli államok kezéből, az újabb globális humanitárius válságot idézhet elő.

A Nemzetközi Karitász és az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításának Dikasztériuma közös felhívásában kitér a szegényebb országok adósságkezelésére is, ami – az ENSZ-hez küldött nyilatkozatban foglaltak szerint – átvizsgálásra szorul. Ezáltal javítani lehetne az orvosi szolgáltatásokat és az egészségügyi struktúrát ezekben az országokban: az adósság visszafizetésére szánt pénzt az egészségügyi biztonság megerősítésére fordíthatnák. A közleményben hangsúlyozzák:

a vakcinák szabadalmának kérdését is sürgősen meg kell vizsgálni, hogy Afrikában, Latin-Amerikában és Ázsiában is gyárthassák, és oltóanyaghoz juthassanak, mielőtt késő lenne.

Be kell vonni a helyi szereplőket, elsősorban a vallási szervezeteket, mert ők rendelkeznek az alapvető felszereléssel és kapcsolatban állnak a legkiszolgáltatottabb személyekkel, így a menekültekkel és a kirekesztettekkel.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír