Véget ért a Szent Mihály Arkangyal Ikonfestő Műhely

A műhely határozott célja, hogy – imádságos légkörben – a bizánci hagyományból forrásozó, dogmatikai, lelkiségi és művészi szempontból egyaránt hiteles munkák készüljenek szakértő vezetés segítségével.

2014-ben a műhely szakmai vezetését Seres Tamás festő-restaurátor művész, ikonfestő vállalta, aki fiatal korát meghazudtolva már számos komoly munkát készített Magyarországon és külföldön egyaránt. Ezek közül kiemelkednek a nyíregyházi püspöki templom (Szent Miklós-társszékesegyház) készülő új ikonosztázionjának alapképei. A műhely vezetésében a művész segítségére volt Bajzik Anna festő-restaurátor szakos egyetemi hallgató.


Ebben az évben a megfestésre kiválasztott képmás egy, az athéni Bizánci Múzeumban őrzött 15. századi ikon, az úgynevezett Odigitria (Útmutató) Istenszülő volt. A résztvevők szabályosan elkészített, merevítővel ellátott, alapozott és csiszolt fatáblákkal érkeztek, és a munka felrajzolásával kezdték meg tevékenységüket. A felrajzolás után következett az aranyozás valódi arannyal és a poncolás (az aranyozás felületén ismétlődő díszítő motívumokat alkalmazó eljárás). Ez a művelet különösen fontos, mert Pavel Florenszkij, a zseniális orosz teológus szerint „az ikont fényre festik”. Ez azt jelenti, hogy az ikonon az arany segítségével ábrázolt isteni fény Krisztus színeváltozásának fénye; ez árad ki a világra Krisztus jelenlétével, és ez a fény, a Szentlélek fénye ragyog minden szent ember arcán, mindazokén, akiket ikonon is ábrázolni lehet.


Seres Tamás a műhely egyes munkafolyamatai során részletesen ismertette az ikon készítésének fázisait a fatábla elkészítésétől az utolsó simításokig. A vetített előadások alkalmat adtak a résztvevőknek, hogy bepillanthassanak a régi korok mestereinek technikájába, és ellessenek olyan dolgokat is, amelyekkel korábban talán nem találkoztak. A restaurátori, illetve ikonfestészeti műhelytitkokon kívül úti beszámolót hallhattak egy néhány évvel ezelőtti Áthosz-hegyi zarándoklatról, láthatták a Szent Hegy kolostorait, épületeinek egyedülálló kifestését, és fényképfelvételek segítségével megtekintették a szaloniki Bizánci Múzeum ikongyűjteményét is. Végezetül első kézből kaptak rövid ismertetőt a 2012-ben Rómában rendezett, Liturgia és művészet. Mai magyar ikonok című kiállításról.

A műhely résztvevői idén két jeles vendéget köszönthettek. Terdik Szilveszter művészettörténész Katolicizmus és ikonfestészet címmel tartott vetített előadást, melyben átfogó képet vázolt fel a keleti ikonográfiának a nyugati kereszténység területén meghonosodott alkotásairól a legkorábbi időktől a 21. századig. Kisléghi Nagy Ádám festőművészt, a műhely 2013. évi szakmai vezetőjét a gondviselés vezette éppen ezekben a napokban Szegedre. Rögtönzött előadásában röviden bemutatta a máriapócsi kegytemplom főhomlokzatára készülő Krisztus-mozaik tervét, illetve a mű összeállításának folyamatát. (A tervek szerint az új mozaik még augusztusban felkerül végleges helyére.)


Aranyosi-Vitéz Gellért, a műhely szervezője vetített előadásában (Lélekben és Igazságban, avagy mitől ikon az ikon?) megkísérelte felvázolni azokat a kritériumokat, amelyek az ikont ikonná teszik, és példákon keresztül mutatta be, hogy milyen – olykor templomainkba is beszivárgó – elhajlásokkal találkozhatnak ma a hívő keresztények.

A műhely kilenc napja alatt a szegedi minorita rendház refektóriumában szinte „vágni lehetett” a csendet, az elmélyült munka a terembe belépő számára valósággal tapintható volt. Nagy segítséget jelentett Szaplonczay Miklós szegedi görögkatolikus parókus atya hozzájárulása, aki kora reggelenként Szent Liturgiát, esténként pedig vecsernyét szolgált a műhely résztvevőinek részvételével, Királyné Kocsis Magdolna énekes kíséretével. Szaplonczay Márk teológus imaórák vezetésével segítette elő az alkotók lelki állapotának „karbantartását”.


Különleges színfoltot jelentett a műhely utolsó estéjén Imrényi Tibor protojerejnek, a szegedi Szent György Nagyvértanú Ortodox Egyházközség parókusának előadása, aki röviden ismertette a Szent György-templom ikonosztázionjának történetét, az oltárnak és az azon elhelyezett liturgikus eszközöknek, ikonoknak teológiai jelentőségét, majd bemutatta a templom érdekesebb ikonjait és történetüket.

Magyar Kurír