Velence 1600 éves múltjáról nyílik kiállítás a Szent Márk téri dózsepalotában

A lagúnák városának megalapításáról és a velenceiek eredetéről szóló kéziratos dokumentumokat és legendákat krónikaszerűen magába foglaló, középkori (13. századi) Chronicon Altinate tanúsága szerint Velence története 421. március 25-én, Jézus fogantatásának, illetve a születése hírüladásának főünnepén kezdődött, amivel a város Máriához fűződő szoros kapcsolata is magyarázható. Később a Szűzanya-tisztelet mellett az igazságosság erényének kiemelt tisztelete is Velence védjegyévé vált.

A hagyomány szerint 829-ben, Giustiniano Participazio dózse idejében Velencébe érkeztek Szent Márk földi maradványai; az evangélista holttestét két velencei hajós – Rustico da Torcello és Buono Tribuno da Malamocco – csempészte ki Egyiptomból, egy alexandriai kolostorból. A néhány évvel korábban emelt dózsevár oldaltornyában ideiglenes kápolnát alakítottak ki az ereklye számára, amely biztosította a város fölényét a két régi egyházi központtal, a gradói és az aquileiai patriarkátussal szemben, majd nekiláttak egy méltó templom megépítésének. Ahogyan a Szent Márkot jelképező oroszlán, úgy a Szent Márk-székesegyház is a város szimbólumává vált az évszázadok során.

Velence földrajzi adottságai és vízi befolyása miatt gazdag, sokszínű, gyönyörű várossá nőtt, noha tűzvész, ellenség és árvíz is többször pusztította (az utóbbi századokból az 1966-os, illetve a 2019-es áradás is minden bizonnyal emlékezetes marad).

Velence történetének kiemelkedő eseményeit, győzelmeit és vereségeit a legnevesebb festők és művészek sora örökítette meg; Carpacciót, Bellinit, Tizianót, Veronesét, Tiepolót, Canalettót, vagy az őket követő Canovát, a velencei Francesco Hayezt egyaránt megihlette a városállam, és nem voltak ezzel máshogyan a 20. század híres alkotói sem, mint például az amerikai Jackson Pollock vagy az olasz kortársak, Tancredi Parmeggiani és az ugyancsak velencei Giuseppe Santomaso. 

A tárlat célja, hogy emléket állítson Velence évszázados tevékenységének. Többek között megtekinthető lesz a reneszánsz mester, Vittorio Carpaccio 3 méter hosszú, közelmúltban restaurált festménye, a Szent Márk oroszlánja, vagy Jacopo Palma 1627-ben festett Szűz Mária és a gyermek Jézus című képe, valamint a Szent Márkot ábrázoló alkotása, de Bellini, Tiepolo és Canaletto velencei festők műveivel is találkozhatunk.

Velence és Szent Márk evangélista kötődését Veneziano miniatűrjei örökítik meg, és e kapcsolatról tanúskodnak azok a 14. századi misekönyvek is, amelyeket most mutatnak be először a nyilvánosságnak. A lagúnák városának szentelt kiállításról természetesen nem hiányozhat Giovanni Bellininek az akkori dózse, Agostino Barbarigo számára 1488-ban készített olajfestménye, a Szűz Mária a gyermek Jézussal című alkotás sem, ahogyan Veronese Szent Márkot ábrázoló alkotása 1532-ből is megtekinthető lesz.

A tárlaton nemcsak művészeti alkotások, hanem történelmi szempontból értékes kéziratok vagy a város bizánci kapcsolatairól tanúskodó liturgikus tárgyak is a kiállítás részét képezik, így például a Szent Márk-székesegyház kincstárában őrzött bizánci manufaktúra tárgyai.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Wikimedia Commons

Magyar Kurír