Vendégségben az Úrnál – Az Eucharisztia titkára bukkanhatunk Óbudán

Kultúra – 2021. október 15., péntek | 19:43

Milyen az, amikor a vendéglátónk a Jóisten? Ezt a kérdést feszegetik a vizualitás nyelvén azok a műalkotások, amelyeknek reprodukciói bő egy hétig, október 24-ig láthatók Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum falán. A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) és az óbudai múzeum közös tárlata az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódva jött létre.

„Az Úr nem ment el, itt maradt.
Őbelőle táplálkozunk.
Óh különös, szent, nagy titok!”

Babits Mihály Eucharisztia című versének részlete is ott fénylik a múzeum falán. Ahogy a Vendégségben az Úrnál című kiállítás rövid ismertetője írja, a nagy költő 1938-ban a 34. budapesti Eucharisztikus Világkongresszust ezzel a versével köszöntötte, „amely művészi módon foglalja össze az Oltáriszentség lényegét. Az Eucharisztia misztériumában a gyarló ember és az Úr szent vendégség formájában egyesül, hogy beteljesüljön, amiért Jézus Krisztus a földre jött. A Krisztussal való találkozás csak ilyen módon válhat lehetségessé, az Úr asztalánál, ott, ahol a titok megtörténik”.

A tárlat megalkotói vallják, hogy ennek a misztikumnak a képzőművészeti alkotások befogadásával mindannyian részesei lehetünk. A MANK és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum pályázatára 200 hazai és határon túli alkotótól érkeztek képző-, ipar- és fotóművészeti művek. Öttagú zsűri választotta ki azokat a munkákat, amelyek reprodukcióit a múzeum homlokzatán bemutatják.

Hogy lehet a legszentebb szentség, amely hitünk szerint Krisztus teste és vére, kiteregetve mindenki előtt, a falra felaggatva? De nem ez történt magával Jézussal is, amikor a keresztre felfeszítették? Nem lett mindenki számára kiszolgáltatva?

Elsőre furcsa ez a szabadtéri kiállítás, amely teljesen átalakítja a vendéglátóipari múzeum képét is; persze ettől még el lehet menni mellette úgy, hogy rá sem pillantunk. Ugyanakkor a Jóisten szelídségével szólít meg, nem hivalkodva, csak azzal, hogy egy jól látható, de viszonylag kevéssé forgalmas helyen beleütközhetünk.

A számtalan anyagból és különböző formában születtek műalkotások, melyeknél hol az Eucharisztia megjelenési formája, hol a belső lényege a meghatározóbb, de mindegyik megcsillant valamit abból, hogy a természetfelettit miként hordozza az e világ természete szerinti anyag. Hol egy végtelenül letisztult kör kerül elénk, amelyen megcsillan a fény; hol a templomból kijövők átszellemültsége; hol a hívő parasztember, aki magában hordozza a hitet és az Oltáriszentséget; hol Szent Márton, aki a koldusnak adja köpenyét; hol a Jelenések könyvével fúzionáló utolsó vacsora jelenete; hol a kenyér és a bor.

Az első helyezett grafika, Felsmann Tamás Celebratio Eucharistica (Pars pro toto no. I.) című műve geometrikus hatású, egy keresztmetszetet ábrázoló tervrajzot idéz fel. A világ keresztmetszetén áthatoló Isten van ott a kehelyben.

Gáti György Exit című fotója lett a második a megmérettetésen: egy feszület melletti vészkijáratjelző nyer egészen újfajta jelentést általa. A harmadik díjazott Oberfrank Luca – aki a NEK művészeti munkatársa is volt – Corpus Christi című alkotása, amely egy márványra helyezett, karcolt feliratú kerek tükörrel adja Krisztus testének visszfényét.

A pár tucatnyi alkotás reprodukciója megerősítheti mindannyiunkban, az igazi művészet lényegénél fogva Istenre mutat, s ha még témájában is Őt veszi alapul, akkor tényleg a mennyekbe tud emelni, egy kis szelíd, 19. századi hangulatú óbudai utcáról különösen.

A szabadtéri kiállítás művészei: Árvay Zolta, Balás Benedek dla, Balogh Eszter, BOLDI, Czimbal Gyula, dr. Tóta Krisztián, Enyedi Zsuzsanna, Felsmann Tamás, Gáti György, Ghyczy György, Hamerli Judit, Jáger István, Juhász Dorina, Kárpáti Zsuzsanna, Kun Gergely, Kustár Gábor, László Dániel, Lipcsey György, Lonovics László, Maczkó Erzsébet, Marsai Ágnes, Miklós Árpád, Nagy Karol, Oberfrank Luca, Pajor András, Papp Elek, Pistyur Imre, Réti Ágnes, S. Hegyi Béla, Stark István, Szabó András, Szőnyi István, Tóth Angelika, Zsila Sándor. A tárlat kurátora: Fazakas Réka művészettörténész.

Szerző: Agonás Szonja

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria