Veres András győri megyéspüspök vezetésével tartottak papi rekollekciót Nyíregyházán

Veres András püspök elsőként a szentmise végzéséről osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Rámutatott: a Római misekönyv új kiadásának bevezetése jó alkalom arra, hogy a papok átgondolják misézési gyakorlatukat, az Eucharisztiához fűződő személyes kapcsolatukat. „Újra és újra szükség van a megújulásra és arra, hogy a szentmise végzése ne sablonos, megszokott misézés, imafelmondás legyen, hanem – ahogy az Egyház is szeretné –, a pap a szentmisében élje is meg azt az áldozatot, amit bemutat.” Minden liturgiában, amit megünneplünk, részesévé válunk a megváltás ajándékának, nemcsak mint hívők, hanem mint áldozatbemutatók, liturgiavégzők – emelte ki az MKPK elnöke. – Ez szükségszerűen feltételezi részünkről, hogy elmélyülten vegyünk részt a liturgia végzésében, amely nemcsak ünneplés, hanem mindnyájunk számára a hitben való erősödés, elmélyülés lehetősége.

A liturgia örömét különböző kiegészítők, képek, fények is segíthetik. Ezeket sokan külsőségnek vagy merevségnek tartják, nem tudván, hogy mi van e gesztusok, jelképek használata mögött. Holott erősíthetik, segíthetik a liturgiában való részvétel örömét. De „valójában a Jézussal való találkozás az, ami a liturgia örömteli voltát adja”.

„Mi, papok azért is felelősek vagyunk, hogy másokban a liturgiának ezt az örömét fölébresszük” – emelte ki Veres András püspök. Majd Georges Bernanos francia katolikus írót idézve leszögezte: az Egyház feladata az öröm elveszített forrásainak ismételt megtalálása.

A liturgia akkor lesz az öröm forrása, ha megvalósítja az Istennel való párbeszédet.

A liturgia Jézus Krisztus főpapi szolgálatának folytatása szóban és tettben, Isten dicsőségére és az ember megszentelésére. Ezért a liturgia az Egyház ünnepe és legfontosabb megnyilatkozási formája. A zsoltáros fölkiált: „Öröm töltött el, amikor jelezték: Indulunk az Úr házába!” (Zsolt 122,1). Szent II. János Pál pápa szerint a papság léte is az Eucharisztiából forrásozik: „Ha az Eucharisztia az Egyház életének központja és csúcsa, akkor ugyanúgy központja és csúcsa a papi szolgálatnak is. Ezért, hálával a mi Urunk, Jézus Krisztus iránt, újra megerősítem, hogy az Eucharisztia »a papság szentségének legfőbb és központi indoka«, a papság ugyanis az Eucharisztia alapításának pillanatában és vele együtt született.”

A pap arra nyer fölszentelést, hogy bemutassa az eucharisztikus áldozatot Krisztus nevében, Krisztus művének folytatásaként – mondta a főpásztor. – A papi élet egzisztenciális központja az Eucharisztia ünneplése; papi mivoltunk abban valósul meg a legteljesebb formában. A papnak az Eucharisztiába vetett mély hittel kell rendelkeznie. Krisztus áldozatbemutatásának vagyunk eszközei. Amikor a szentmisét bemutatjuk, Krisztus áldozatát az Egyház nevében végezzük, ezért fontos, hogy az Egyház előírása szerint végezzük. „Nem a miénk a szentmise. Ezt a liturgiát az Egyház nevében és előírásai szerint kell végeznünk. Annak szövegét se változtassuk meg, hiszen akár az érvényessége is veszélybe kerülhet, ha egyesek önkényesen így tesznek. Ha vállaltam az Egyház szolgálatát, akkor az engedelmesség abban is meg kell, hogy mutatkozzék, hogy az Egyház szándéka, előírása szerint végzem.”

Veres András püspök ezt követően bemutatta a kibővített Római misekönyv új, magyar nyelvű kiadását. Elfogytak a misekönyvek, az újrakötés is problémássá vált, és megjelent a latin nyelvű harmadik, hivatalos, bővített editio typica misekönyv (amely alapján készült az új fordítás), ezért döntött úgy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, hogy újra kiadják a magyar nyelvű misekönyvet – ismertette az MKPK elnöke. – A határon túli magyarok kérték, hogy az utóbbi időben boldoggá, szentté avatottak is bekerüljenek a misekönyvbe, illetve azon szentek is, akiket az adott országban ünnepelnek, de a magyar szövegben eddig nem szerepeltek. Az előkészítő feladatokban minden magyar egyházmegyéből, a határon túli egyházmegyékből is kértek felelősöket, akik megosztották lelkipásztori tapasztalataikat, véleményüket a korábbi misekönyvvel kapcsolatban. Különböző nyelvű misekönyveket vizsgáltak meg, hogyan lehetne a bővülő terjedelem ellenére tartani az eddigi vastagságot. Egy angol nyelvű misekönyv mintájára a sorok nem a kötéshez közel, hanem jóval beljebb kerültek, így a sor eleje is jól látható, és a pirossal szedett részeket e margóban helyezték el.

XVI. Benedek pápának az volt az elvárása, hogy fordítsák újra az állandó részeket is, mert több nyelvben teológiai fordítás történt, szemben a szöveghű fordítással. Ferenc pápa viszont úgy vélte, hogy ha teológiailag nem helytelen az adott fordítás, és nem is felel meg egészen pontosan a latin kiadás szerinti szövegnek, de jól bevált, akkor nem kell rajta változtatni.

A fordítás helyességének ellenőrzése a püspöki konferenciák hatáskörébe került; az Istentiszteleti és Szentségi Kongregációnak csak véleményezési, jóváhagyási kötelezettsége van. A kongregációval hosszú egyeztetést jelentett az, hogy a magyar nyelvű misekönyvet más országban lévő magyar egyházmegyék is használhassák; ehhez szükség volt az adott ország püspöki konferenciájának engedélyére is – ismertette az MKPK elnöke.

A misekönyvet a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra szerették volna megjelentetni, de ezt több tényező is megakadályozta. Ezért lehetséges, hogy már készen van, de még nem tudják bevezetni. Folyamatosan készítik és szállítják ki a püspökségeknek, remélhetőleg 2023 tavaszára mindenkihez eljut. Amíg nem tudnak minden pap kezébe új misekönyvet adni, nem tudják bevezetni, mert vannak olyan fordítási változtatások a szentmise állandó részében, amelyek használatát egységesen kell elkezdeni.

Az MKPK Állandó Tanácsa vállalta fel azt a feladatot, hogy az egész miseszöveget elejétől a végéig átvizsgálja, hogy a fordításban szöveghű-e, és kell-e változtatni adott helyeken – ismertette Veres András püspök.

A következő változtatásokat vezették be: a bűnbánati szertartásnál elhangzó „Kérem ezért a Boldogságos, mindenkor Szeplőtelen Szűz Máriát…” imából kikerült a szeplőtelen kifejezés, mivel az nem része a latin szövegnek. A felajánlási részben „a bor és víz titka által” szerepel, míg a latinban „a víz és a bor titka által” – itt a szórendet kellett megváltoztatni a latin fordítás szerint. Amikor a szentmise áldozati liturgiájának kezdetén a pap a hívek felé fordul, az új fordítás szerint a következőket mondja: „Imádkozzatok testvéreim, hogy az én áldozatom és a tiétek kedves legyen a mindenható Atyaisten előtt!” A Miatyánk imádsága utáni békeköszöntésnél szereplő „Köszöntsétek egymást a béke jelével!” helyére most az „Engesztelődjetek ki szívből egymással!” került; a hívek is és a koncelebrálás során a papok is csak a két szomszéd felé fejezik ki a béke jelét. E felszólítás szerint nemcsak azzal engesztelődöm ki, akivel kezet fogtam, hanem mindenkivel, aki részt vesz a liturgiában. Ezt a módosítást az MKPK már korábban, a pandémia miatt megtette. Az áldozás előtti részben a következő szöveg szerepelt: „Boldogok, akiket meghív asztalához Jézus, az Isten Báránya”; az új kiadásban ezt a következő váltja fel: „Boldogok, akik meghívást kaptak a Bárány lakomájára.”

*

A rekollekció végén a Debreceni Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának két munkatársa, Miklósváry András nyomozó és Gorzás László őrgynagy, nyomozó az internetes csalásról, az erre specializálódott nemzetközi bűnszervezet módszereiről tartottak tájékoztatást a lelkipásztoroknak.

Beszámoltak olyan konkrét esetekről, melyek hazánkban – gyakran egyházi körökben – is előfordultak, valamint javaslatokat tettek a csalások elkerülésére, megelőzésére.

A beszámoló teljes terjedelmében ITT olvasható.

Szöveg: Kovács Ágnes

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír