Veres András Kapuváron: A templom az otthonunk

Az ünnepen koncelebráltak Radó Tamás kapuvári plébános; Zsebedics József c. kanonok, templomépítő, jelenleg győr-szigeti plébános; Szakály Gyula templomépítő káplán, jelenleg rábapordányi plébános; Mogyorósi Márk püspöki titkár; Kapui Jenő c. kanonok, mosoni plébános; Lukácsi Zoltán, a győri szeminárium rektora és Bernáth Krisztián kapuvári káplán. 

„Ó mily félelemmel tiszteljük ezt a helyet! Ez az Isten háza, és kapuja a mennynek” – énekelték a liturgia kezdetén az egybegyűltek, akik megtöltötték a különleges, sarlóra emlékeztető alaprajzú és külső formájában a Szűzanya ölelésre kitárt karjait is megjelenítő, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templomot.

A szentmise elején a hívek nevében Dukai Miklós, a plébániai tanácsadó testület alelnöke köszöntötte a megyéspüspököt, felelevenítve a „házhelyi templom” építésének történetét, Kapuvár önkormányzatának nevében pedig Hámori György polgármester adott át ajándékot a főpásztornak, aki július 16-i beiktatása óta immár másodszor látogatott a rábaközi városba, miután augusztus 31-én részt vett és ünnepélyes Veni Sancte szentmisét mutatott be a Páli Szent Vince Katolikus Általános Iskola és Óvoda tanévnyitóján.

Prédikációja elején a megyéspüspök Tompa Mihály versét idézte: „Szívet cseréljen az, aki hazát cserél”, és rámutatott, haza, otthon nélkül az életünk gyökértelenné és kiszolgáltatottá válik, szükségünk van otthonra, mely biztonságot, meghittséget és szeretetet ad. „Hallottuk az evangéliumban, Jézus is újra és újra hazatért Názáretbe. Jézus is szerette a hazáját. Nagyon jó, ha az ember hazamehet, ha van otthonunk, ahol hazavárnak, ahol feltétel nélkül szeretnek.”

A templom otthon, a templom a hívő emberek otthona, ahogy az énekben is hallottuk: a mennyország kapuja, sőt előképe. A katolikus templomok különleges otthonossága ez: az Eucharisztiában jelen lévő Jézus mindig vár minket – emelte ki Veres András. – Milyen jó bejönni, bármikor, és csöndes imádságban eléje hozni örömünket, bánatunkat. A templom ugyanúgy vár, ahogy a szülői ház, ahogy a család.

És ahhoz sem fér kétség, hogy a szülőhely temploma mindig a legkedvesebb – folytatta a püspök, és felelevenítette egy régi római élményét: a Szent Péter-bazilikát mutatta be magyaroknak, minden tudását, igyekezetét beleadva… valaki mégis megjegyezte: „Szép, szép, de a miénk otthon szebb.” A Szent Péter-bazilika szépsége nem tudta felvenni a versenyt egy kis falu templomával, mely az ember szívéhez a legközelebb áll!

Idősek gyakran bánatosak, panaszkodnak, amiért gyermekeik, unokáik nem látogatják őket. A gyerekek, unokák persze sokféle indokot mondanak – de valójában egyik sem elfogadható. Ugyanígy: sok kifogás hangzik el, hogy miért nem mennek el az emberek a templomba. Valójában egyik sem fogadható el. Mert a teremtő Istennek csak hálával és szeretettel tartozunk. Hiszen saját magát fosztja meg Isten ajándékaitól az, aki nem megy el a templomba, különösen, aki nem megy el szentmisére – figyelmeztetett a főpásztor. – Lehetnek kifogásaink, de a templom Isten háza. A hitünk hoz ide. Jézus is azt tanította nekünk az Atyáról, hogy mindnyájunkat hazavár. A templom pedig nem más, mint örök hazánk, a mennyország előképe – emelte ki újra Veres András.

E templom szentelésének huszonötödik évfordulója az irgalmasság évében van. De jó volna, ha mindannyiunk számára lehetőség lenne ez az év: a kiengesztelődésre egymással, az egyházzal, egyházközségünkkel, a templomunkkal. Hiszen ez a szentév éppen azt hirdeti, hogy nincsen rendezhetetlen kapcsolat, nincsen rendezhetetlen helyzet. Isten az irgalmasság, a szeretet atyja. Mindannyiunkat hív a kiengesztelődésre – hangsúlyozta a szónok. – A templom mindannyiunk számára közös otthon, Isten szeretetének és megtapasztalásának helye. A tékozló fiú is felismerte ezt, és elindult hazafelé. 

Veres András végül azt kívánta, az ünnep adjon alkalmat arra, hogy megvizsgáljuk Istennel, egyházunkkal, egyházközségünkkel való kapcsolatunkat, és ne nyugodjunk bele abba sem, hogy vannak körülöttünk olyanok, akik nem jönnek el a templomba: segítsük őket is a kiengesztelődésben és a visszatérésben. 

A szentmise végén Radó Tamás plébános mondott köszönetet a megyéspüspöknek és a híveknek, akik jelenlétükkel és imádságukkal igazi ünneppé tették ezt a szeptember eleji estét. A közös ünneplés ezt követően a templom előtt folytatódott találkozások, kötetlen beszélgetések formájában.

* 

A kapuvár-házhelyi Sarlós Boldogasszony-templom

A templom története a két világháború közötti időszakra nyúlik vissza, amikor 1923-ban Esterházy Pál herceg telket osztott Kapuvár északi részén. A terület közepén kijelölt négy központi telket, melyek közül kettőt az egyház javára szánt, templom és plébánia építésére. Azonban a gazdasági nehézségek, a ferencesek Kossuth utcai letelepedése, majd a kommunizmus miatt az építkezés nem valósulhatott meg. A templomnak szánt telken 1942-ben kőkeresztet emeltek (e kereszt ma ott áll a templomkertben), ide jártak imádkozni a házhelyi emberek. Végül 1987-ben, Magyarok Nagyasszonyának ünnepén határozta el az egyházközség Zsebedics József plébános vezetésével, hogy felépítik a templomot. A tervet még ekkor is különféle és folyamatos akadályoztatások hátráltatták, egészen 1989. július 2-ig, amikor sor kerülhetett az alapkőletételre, melyet Pataky Kornél győri megyéspüspök végzett.

A Sarlós Boldogasszony tiszteletét kívül-belül hirdető templomot, melynek tervét Jáky György győri építész, festőművész készítette, Pápai Lajos győri megyéspüspök szentelte fel 1991. szeptember 12-én.

A templom ezt követően egyre szépült: elkészült az oltár, a Mária és Erzsébet találkozását ábrázoló oltárkép, valamint a liturgikus tér további berendezései: a padtömbök, a keresztút képei és a színes ablakok. 1998-ban a kapuvár-gartai születésű Kiss György Barnabás ferences szerzetes két új harangot ajándékozott a templomnak. A 2001. szeptember 12-i nagy hálaadáson pedig, mintegy a munkálatok lezárásaként új, digitális, két manuálos villanyorgonát kapott a templom, melynek megáldása az ünnep igazi fénypontja volt.

Forrás
Kapuvár.plébánia.hu

Borsodi Henrietta/Magyar Kurír