Veres András megnyitotta a mosonmagyaróvári Szent Gotthárd-templom jubileumi évét

KÉPGALÉRIA - Klikk a képre!

Hármas évforduló tiszteletére hirdetett jubileumi évet a magyaróvári Szűz Mária Királynő- és Szent Gotthárd-plébániatemplom. 2018-ban ünneplik a templom felszentelésének 350., névadója, a hildesheimi püspök halálának 980. évfordulóját, és tíz éve van annak, hogy Gotthárd csontereklyéjét elhelyezték a magyaróvári templomban.

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke köszöntötte az ünneplőket. „Azért imádkozunk, hogy mindannyian újra és újra megtaláljuk egymással a lelki közösséget, amelyben mindnyájan együtt tudunk Isten imádásában imádkozni. Az egész esztendő sugározza a lelki egység örömét mindazokkal, akik a városban élnek, azok felé is, akik keresik az utat Isten felé, és azokkal is, akik nem osztoznak hitünkben.”

A főpásztor a betegekért ajánlotta fel a Szűzanya lourdes-i megjelenésének ünnepén, a betegek világnapján bemutatott szentmisét. Szentbeszédében súlyos kérdéseket fogalmazott meg: Minek következménye életünkben a betegség, hogyan tudunk lelkileg egészségesen élni? Az evangéliumhoz, a leprás meggyógyításához kapcsolódva Jézus gyógyító tevékenységére irányította a figyelmet. Hangsúlyozta, Jézus azért jött el közénk, hogy hirdesse Isten országát, de soha nem ment el a beteg ember mellett. Tömegesen jöttek hozzá a gyógyulni vágyók, és Jézus meggyógyította őket betegségeikből, de igyekezett elkerülni, hogy afféle csodadoktornak tartsák.

Gyógyításai mindig a lélekre és a hitre irányították a figyelmet. Elbocsátó szavai – „menj, hited meggyógyított”, „menj és többé ne vétkezzél” – arra hívták fel a figyelmet, hogy az ember bűnei kapcsolatban vannak a betegséggel. A leprás ember meggyógyításának evangéliumi történetéhez kapcsolódva Veres András arról beszélt, hogy a kor zsidó embere a mózesi törvények alapján kizárta az emberi közösségből a leprásokat. Kezdetben a megfertőződés elkerülése vezette őket, később pedig ebből helytelen erkölcsi viszonyulás következett. A leprás emberrel minden testi érintkezést megszüntettek, és erkölcsi minősítéssel is éltek, amikor azt állították, hogy megbetegedésük bűnös életük következménye. „Súlyos erkölcsi, teológiai kérdés elé állít ez a megítélés.”

A püspök Kopp Mária kutatásaira hivatkozva kifejtette, hogy számos testi megbetegedés eredete lelki természetű, ahogy a már idézett jézusi szavak is erre utalnak.

Mitől fertőződött meg a lelkünk? Mi a probléma?– kérdezte. – Saját bűneink súlya, és  a világba való beágyazottságunk következtében más emberek bűne miatt is érheti az embert szenvedés. El kell fogadnunk, hogy keresni kell a lélek megtisztulását, hogy elkerülhessük a testi szenvedéseket.

„Nagyon nehéz erről beszélni, mert az ember saját betegsége kapcsán abban a kétségben él, mi az, amit vétett.” Veres András utalt arra, hogy minden életformának vannak sajátos bűnei, sajátos negatív megnyilvánulási formái, melyekből szükségszerűen következnek a betegségek. Itt kell megértenünk azt, amit Jézus hirdetett: ha jót akarunk magunknak, szeretteinknek, nagy gondot kell fordítanunk a lelki egészség ápolására. „Jézus azért hirdette meg az evangéliumot, hogy mindannyiunk számára világos legyen, hogyan tudunk lelkileg egészségesen élni. Azért jött, hogy megszabadítson bennünket bűneink terhétől, visszaadja lelki egészségünket, mely a testi egészséget is magával hozza. Súlyos dolog ez. Senki nem mentheti fel magát az alól a kötelesség alól, hogy elgondolkodjon, mit kell másként tennie.”

Jézus mindannyiunkhoz jött, számosan azonban nem vesznek tudomást erről. A győri főpásztor rámutatott annak a veszélyére, hogy amint sokan nem veszik észre öltözékük piszkos voltát, úgy a lelki érzékenységük is eltompul a szennyezett környezetben – az ember belesüllyed ebbe az állapotba, és megelégszik a lelki tisztátalansággal, amit a bűn okoz.

„Ma hangsúlyozottabban imádkozunk a betegekért, azokért, akiknek a szenvedésből több jutott, és azt kérjük számukra, hogy lelki gyógyulásukra tudják megélni a betegséget.”

A püspök arra figyelmeztetett, a betegeinkért aggódva ébresszük fel magunkban a lelki megtisztulás igényét. Az evangélium szerint élő ember gondolkodása egészséges, ez alakítja környezetében azt a közösséget, ahol mindenki megtalálhatja a testi-lelki gyógyulás útját.

Veres András az evangéliumból idézett: A leprás azt mondta Jézusnak, ha akarod, te megtisztíthatsz engem. „Ne legyenek kétségeink, Jézus, az Isten fia mindnyájunkat meg akar gyógyítani, vissza akarja adni a lelki egészséget, s ezáltal testünk egészségét is. Ismerje fel Jézusban minden ember az igazi gyógyítót, és értsük meg csak a lelkileg tiszta élet vezet bennünket kiegyensúlyozott, boldog élethez.”

A húsvéti készület hagyományosan lelkigyakorlattal kezdődik hamvazószerdát követően a magyaróvári plébánián, melyet ebben az évben Lukácsi Zoltán, a győri szeminárium rektora tart. A szentmise végén Bodó Zoltán plébános arra kérte a híveket, tegyenek tanúságot irgalmas szeretetükről a rászorulók felé azzal, hogy minden héten valami mást gyűjtve ajándékozzák meg a karitászcsoport segítségével a szükséget szenvedőket.

„Minden ünnepet meg kell előznie a bűnbánatnak. Jubileumi évünk nyitányát azért tettük a nagyböjt kezdetére, hogy megtisztult lélekkel ünnepelhessük májusban a szent ereklye befogadásának évfordulóját.” A plébános kifejezte reményét, hogy a jubileumi év eseményei tovább erősítik a közösséget összefogó szálakat, és templomuk az Atya háza, mely mindig nyitva áll, meghívó erejű lesz a kívülállók számára is.

A szentmisét követően a közösség a templom Szent Krisztina Kórusa vezetésével felköszöntötte a 25. születésnapját ünneplő diakónusát, Holpár Balázst.

* * * 

A február 11. és november 25. között meghirdetett jubileumi év védnökségét Veres András megyéspüspök és Árvay István, Mosonmagyaróvár polgármestere vállalta.

Az eseménysorozatban liturgikus és világi programok egyaránt szerepelnek. Céljuk, hogy a közösség összetartozásában megerősödjön, a plébánia a családok családjává váljon – mondta el Bodó Zoltán plébános. A programokról beszámolva kiemelte, májusra szeretnék meghívni a hildesheimi püspököt, november 25-ére, a Krisztus Király vasárnapján tartandó záróünnepségre pedig Magyarország apostoli nunciusát.

Az események a családok éve jegyében zajlanak. A kilenc hónap alatt lesz kórustalálkozó, koncert, fotókiállítás, zarándoklat, főzőverseny és keresik majd a plébánia tortáját is. Május 19-én a plébánia előtti téren családi napot tartanak. A templom történetét helytörténeti kiállításon mutatják be, öt részből álló előadás-sorozatot tartanak a templomról és az ott őrzött ereklyékről.

Fotó: Szerencsi Gábor

Trauttwein Éva/Magyar Kurír