Veres András megyéspüspök az ünnepi szentbeszédben kiemelte: Szűz Mária földi szolgálatának Isten általi megdicsőítése a mennybevétel, az Úr testben és lélekben felvitte őt a mennybe. Egész életében kételkedés nélkül szolgálta Istent, rendíthetetlenül követte azt, amit a kinyilatkoztatásból megismert.
Mária életének beteljesülése volt, hogy elszenderülését követően testével és lelkével együtt részesülhetett a feltámadásban. Számos szent kifejezett vágya volt az Istennel való találkozás, II. János Pál pápa ezt így fejezte ki földi életének utolsó szavaival: „Engedjetek az atyai házba!”
A Szűzanyát magyar nyelven Nagyboldogasszonynak nevezzük, nagyasszonynak, úrnőnek tekintjük. Nem véletlen, hogy Szűz Máriát magyar nyelven Nagyboldogasszonyként köszöntjük: Szent István király neki ajánlotta fel hazánkat. Ebben a megszólításban az a vágyunk is kifejezést nyer, hogy Szűz Máriával együtt tudjuk Istent szolgálni: ez teszi az életünket értelmessé és boldoggá.
Ezt követően a Győri Egyházmegye püspöke Szűz Mária anyaságán keresztül mutatott rá a női hivatás gazdagságára, felhívva a figyelmet korunk kihívásaira is. „Mily boldog vagy Szűz Mária bensődben, / az örök Atyának Fiát hordozhattad” – idézte a szentmise főcelebránsa az ünnep egyik Mária-énekét. Máriát Istenanyasága miatt nevezzük igazán Nagyboldogasszonynak. Azért kaptunk meghívást a keresztény életre, hogy ne csak a magunk boldogságát keressük, hanem másokét akarjuk elsődlegesen szolgálni. Anne Frank naplójában így fogalmazott: „Aki maga boldog, az másokat is boldogít.” Állandó kihívás mindannyiunk számára, hogy miként tudunk a magunk előnyeiről is lemondani, azért, hogy másokat, miként a Szűzanya, alázatosan tudjunk szolgálni. Az édesanyák egészen sajátos képességet kaptak arra, hogy a családjukat boldoggá tegyék, sokszor megpróbáltatások árán is.
A keresztény édesanyák feladata az, hogy a világot meggyőzzék: az anyaság boldogító valóság.
Napjainkban erre különösen nagy szükség van, hiszen a világ kísértése könnyen kiolthatja Isten ajándékát, az anyaság iránti vágyat a nők lelkében. Minden keresztény feladata, hogy a női méltóságot, az anyaságot védelmezze. Csak azok lehetnek boldogok, akik a teremtő Isten által mutatott úton járnak. A bűn teszi testi-lelki gyötrelemmé ezt a földi életet. Egyikünk sem menekülhet meg az élet nehéz kihívásaitól. Ha igazán erős a reményünk Isten szeretetében, a nehézségek megerősítenek bennünket: „Az Istent szeretőknek minden a javukra válik” (vö. Róm 8,28).
Törekedjünk mindig Isten akarata szerint élni, cselekedni, hogy már itt, a földi életben megízlelhessük az örök élet boldogságát! – buzdította a jelenlévőket Veres András megyéspüspök elmélkedése zárásaként.
Forrás: Győri Egyházmegye
Fotó: Ábrahám Kitti
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria