Veres András püspök mutatott be szentmisét karácsony másnapján Sopronban

Hazai – 2024. december 29., vasárnap | 13:00

December 26-án, Szent István első vértanú ünnepén Veres András győri megyéspüspök mutatott be szentmisét a soproni Szent Mihály-templomban. Koncelebrált Németh Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára; Horváth Imre soproni városplébános és Hencz Márton püspöki titkár.

Szent István első vértanú Jézus Krisztus istenségéről tett tanúságot, ő áldozta fel elsőként az életét a Krisztus-követők közül. Az apostolok által választott első hét diakónus egyike volt. A diakónusok a felebaráti szeretetnek és a cselekvő szolgálatnak szentelték életüket. „István kegyelemmel és erővel eltelve csodákat és jeleket művelt a nép körében” (ApCsel 6,8) – idézte az Apostolok cselekedeteinek leírását Veres András püspök, majd szentbeszédében rámutatott arra, hogy Szent István első vértanút hamis vádak alapján ítélték halálra.

István vértanúsága üdvtörténeti fordulatot jelent az emberiség életében, a kereszténység életében pedig sajátos módon. „Uram, ne ródd fel nekik bűnül!” (ApCsel 7,60) – István utolsó fohásza gyökeres változást hoz a keresztényeket üldöző Saul életében is. István az őszinte ellenségszeretetre is példát mutatott. Ha minden tettünk, gondolatunk, cselekedetünk tanúságtétel a Krisztushoz való tartozásunkról, az mindig gyümölcsöt fog hozni – hangsúlyozta a főpásztor.

Szent István halála bizonyíték arra is, amit később Tertullianus így fogalmazott meg: „A vértanúk vére a kereszténység magvetése.” István diakónus halála Saul megtéréséhez vezetett. A vértanúság nem egy végzetes baleset, hanem az élet tudatos fölajánlása, nem öncélúan, hanem Istenért és mások megmentéséért – mondta a győri megyéspüspök.

Prédikációjában Veres András a 20. század magyar vértanúiról is megemlékezett: Boldog Apor Vilmosról, a Győri Egyházmegye mártír püspökéről; az ifjú Brenner Jánosról, aki nem hagyta el a rábízott plébániát a kommunista hatalom fenyegetése ellenére sem; Boldog Salkaházi Sára szociális testvérről, aki az üldözött zsidók védelmében halt vértanúhalált; továbbá Bódi Mária Magdolnáról, a fiatal munkáslányról, aki tisztaságát az élete árán is megőrizte. Magdolna boldoggá avatását 2025. április 26-án, Veszprémben ünnepeljük – emelte ki a főpásztor.

A hiteles keresztény élet gyakran felkelti a nem keresztény értékek szerint élő emberek haragját. Napjaink keresztényüldözésének legfőbb oka, hogy a Katolikus Egyház kiáll a krisztusi értékrend, az evangéliumi értékrend mellett, és ellenáll a pusztító, életellenes ideológiáknak. Rendszeresen imádkoznunk kell azért, hogy saját életünkben is hűségesek maradjunk az evangéliumi értékrendhez. Mindig lesznek, akik hűségünket próbára teszik, vagy egyenesen kigúnyolják.

Szent István diakónus látta, hogy bár földi életét kiolthatják, de ő már otthon lesz az égben. Jézus születésével földre szállt a mennyország. Ha már itt, a földön Isten országát akarjuk szolgálni és építeni, akkor egészen biztosan „itthonunkra” találunk a földön, de már otthon érezhetjük magunkat a mennyben is – fogalmazott szentbeszédében Veres András püspök.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Takács Balázs

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria