Veres András püspök újraszentelte a Hanság gyöngyszemét, a maglócai Szent Bertalan-templomot

Hazai – 2024. július 31., szerda | 16:24

Hét esztendeig tartó felújítási munkálatok után, július 13-án Veres András megyéspüspök újrakonszekrálta a Győri Egyházmegye egyik legkisebb, alig száz fős rábaközi kistelepülése, Maglóca 18. század második felében (1764–1790) épült templomát. Az eseményről Wolf Pál Péter írt beszámolót, melyet szerkesztve közlünk.

A konszekrációt az tette indokolttá, hogy a templomon kívül-belül, az utólagos falszigeteléstől a torony keresztjéig szinte minden megújult. A felújítás első szakaszában a tetőzet, a templomkülső, a falszigetelés helyreállítása megtörtént 2018–19-ben, állami faluprogramos és egyházmegyei támogatásból. A hasonló volumenű második szakasz már teljes egészében egyházmegyei forrásból valósult meg, kiegészítve a hívek adományával és megannyi felajánlott önkéntes munkaórával, köztük szakmunkával.

Az ünneplést megelőzően a templomba érkezett Boldog Apor Vilmos vértanú püspök ruhaereklyéje – a halálos lövések nyomán vérrel átitatott ingéből leválasztott szövetdarab –, mely a főoltár oltárkövében kapott helyet.

A püspökségről Bősárkányba szállított relikviát az ottani hívek kis csoportja gyalog zarándokolva vitte végleges helyére.

A 260 évvel ezelőtt épült és mostanra teljesen megújult maglócai templom konszekrálása vízszenteléssel kezdődött, majd Veres András győri megyéspüspök végigvonult a templomon, és meghintette szenteltvízzel a falakat és a híveket.

A főpásztor tanítását a templomszentelés valóban rendkívül ritka ünnepi eseménye köré fonta. Szentbeszédében hangsúlyozta:

a szép templomra nem a világmindenséget alkotó Istennek, hanem nekünk van szükségünk: Isten jelenlétébe érkezhetünk.

A képek, szobrok, jelképek is ezt hivatottak szolgálni, hogy Istenhez emelkedjünk, vele találkozzunk, jelenlétében időzzünk. Az épülő vagy felújított, működő templom a közösség és a nemzet életrevalóságának kifejezője.

Veres András püspök a világhírű építészt, Gaudít idézte, aki miután megkérdezték, hogy mikor fejeződik be a barcelonai templom, a Sagrada Família akkor éppen csak elkezdődött építése, ezt az elgondolkodtató választ adta: „Addig él a nemzet, amíg épül templom.”

Ami a családnak a családi asztalt jelenti és a megerősítésüket szolgálja, az Isten családjának az oltár asztala, az eucharisztia áldozata,

amelyet közösségben ünnepel, mely ezáltal egyénileg és közösségileg is erősödik. A Tábor hegyére Jézussal együtt felkapaszkodó és ott az isteni dicsőséggel találkozó apostolokból felszakadó kiáltás: „Uram, jó nekünk itt lenni!”, a mi örömünk kifejeződése is lehet, ha hűségünkkel, a templomért hozott áldozatainkkal fáradságot vállalva mi is nekiindulunk a hegynek – zárta buzdítását, jókívánságait kifejezve a főpásztor.

A szentelési szentmise leglátványosabb eleme az volt, amikor a megyéspüspök tizenkét helyen megkente a templom falait krizmával.

Kereszteléskor, bérmáláskor, pap- és püspökszenteléskor (katolikus királyok koronázásakor is) használatos a krizma, mely a Krisztusnak való lefoglaltságot, ezzel együtt a krisztusivá történt átlényegítést, az Ő „illatát” hordozót, a Krisztust megjelenítőt jelzi.

Az ünnepélyes áldás után a plébániatanács elnöke, Farkas András megköszönte Veres András püspök szolgálatát és a jelentős támogatást, amelyből Maglóca temploma ismét a „Hanság gyöngyszeme” lehet.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Sooters Fotó és Videó Csorna - Erdős Zsolt

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria